A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Legyen a páros indexű számok összege , a páratlanoké pedig . Ha elvégezzük a szorzást, akkor a vizsgált összeg minden egyes tagját megkapjuk. Kapunk persze további tagokat is ‐ nem szomszédos indexű -k szorzatait ‐ a feltétel szerint azonban ezek egyike sem lehet negatív. Így másfelől és miatt a számtani és mértani közép közti egyenlőtlenség felhasználásával . Azt kaptuk, hogy a vizsgált összeg értéke nem lehet 1/4-nél nagyobb. Ez a becslés nem javítható, ugyanis ha , , akkor (1) értéke éppen 1/4. II. megoldás. Legyen az adott számok ‐ egyik ‐ maximuma. Mivel a számok között nincsen negatív, az (1) kifejezés értéke nem csökken, ha minden tagjában -val helyettesítjük az egyik tényezőt. Tegyük ezt úgy, hogy az -t tartalmazó tagoktól balra a magasabb indexű, tőlük jobbra pedig az alacsonyabb indexű tényezőt cseréljük ki -ra. Az adott kifejezés értékét -val jelölve tehát
hiszen az adott számok összege 1. Miután pedig , ezért . Az első megoldásban láttuk, hogy egyenlőség lehetséges. |