A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen a szóban forgó testátló két végpontja , illetve . Ez a két pont rajta van a metsző síkok bármelyikén épp úgy, mint a kocka minden egyes lapjának a kerületén. Így az metszetsokszög minden oldala valamelyik végpontjaként tartalmazza az vagy pedig a csúcsot, ami csak úgy lehetséges, ha négyszög, melynek és átellenes csúcsai. (Mivel a kocka és a metsző sík együttese középpontosan szimmetrikus, ezért valójában paralelogramma.) Jelölje és az másik két átellenes csúcsát.
1. ábra Tekintsük a kocka éleinek és az -nek a vetületét egy, az -re merőleges síkon (1. ábra). Mint ismeretes, az élhálózat vetülete egy oldalú szabályos hatszög és annak három főátlója. Az vetülete ekkor egy, a fenti hatszög középpontján átmenő szakasz, a négyszög átlójának a vetülete.
2. ábra A merőleges vetítés miatt és az , illetve a háromszögekben a közös oldalhoz tartozó magassággal egyenlők (2. ábra), ezért az négyszög területe, . Ebben a szorzatban állandó, így akkor a legkisebb, illetve a legnagyobb, ha a vetületszakasz a legkisebb, illetve a legnagyobb. A metsző sík forgása közben a a hatszög középpontja körül forog és nyilván minden lehetséges helyzetet fölvesz. Akkor lesz a legrövidebb, ha merőleges a hatszög két szemközti oldalára, és akkor a leghosszabb, ha a hatszög valamelyik főátlójával esik egybe. Ez a két helyzet a 3.a és 3.b ábrán látható metszeteknek felel meg. Az első esetben és élfelező pontok, hiszen vetületeik is azok a hatszög kerületén. Ilyenkor a kocka lapátlójával, -vel egyenlő, így . A második esetben és átellenes kockacsúcsok, , így .
3.a ábra
3.b ábra A metszet területe tehát a és a határok között változik, mindkét szélsőértéket fölveszi, és mivel területe a két szélsőérték között nyilván folytonosan változik, ezért minden közbülső értéket is fölvesz. |