A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megmutatjuk, hogy a kis négyszögek területei számtani sorozatot alkotnak. Ezt felhasználva a nagy négyszög területét már könnyen ki tudjuk számítani Legyenek az eredeti négyszög felosztott szemközti oldalai és és vágjuk a kis négyszögeket egy-egy átlójuk mentén háromszögekre az 1. ábra szerint ‐ tehát úgy, hogy a megrajzolt átlóknak ne legyen közös pontja.
1. ábra Állításunk következne abból, hogy az ‐ és ugyanígy a ‐ oldalra támaszkodó háromszögek területei számtani sorozatot alkotnak, hisz így a kis négyszögek területét egy-egy számtani sorozat megfelelő elemeinek összegeként kapjuk. A feltétel szerint a szóban forgó háromszögek -re illeszkedő oldalai egyenlők, ezért elegendő megmutatni, hogy az ehhez az oldalhoz tartozó magasságok ‐ a osztópontjaiból a szemközti, oldalra bocsátott merőlegesek ‐ számtani sorozatot alkotnak.
2. ábra Tekintsünk ehhez három szomszédos osztópontot a oldalon és a három megfelelő magasságot (2 ábra). Abban a trapézban, amelynek a két "szélső'' magasság a két alapja, a "középső'' magasság középvonal, hossza tehát az alapok számtani közepe. Ez pedig éppen azt jelenti, hogy a szóban forgó magasságok valóban számtani sorozatot alkotnak. Az eredeti négyszög területe tehát egy olyan számtani sorozat első tagjának összege, amelynek első és századik elemét ismerjük. Az első elem összege eszerint | |
Megjegyzés: A megoldás során a számtani sorozatok két alapvető tulajdonságát használtuk fel, melyek a definíció alapján könnyen igazolhatók. Egyrészt ha és két számtani sorozat, és tetszőleges valós számok, akkor is számtani sorozat, másrészt hogy akkor és csak akkor számtani sorozat, ha bármely három szomszédos elem közül a középső a két szélsőnek a számtani közepe. |
|