Feladat: Gy.2365 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Benczúr P. ,  Bíró 100 A. ,  Csanádi P. ,  Csordás Z. M. ,  Dédesi P. ,  Elbert Judit ,  Fleiner T. ,  Kondacs A. ,  Pásztor 625 G. ,  Peller Z. ,  Radályi B. ,  Siklér F. ,  Sustik M. ,  Takách G. ,  Tornyi L. 
Füzet: 1987/május, 209 - 212. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Beírt alakzatok, Kombinatorikus geometria térben, Szabályos testek, Szabályos tetraéder, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1986/október: Gy.2365

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Vizsgáljuk meg, hol lehetnek a kocka csúcsai. A tetraéder élén nem lehet a kockának csúcsa, mert ekkor a kocka két, egymással hegyesszöget bezáró sík ‐ a tetraéder két szomszédos lapsíkja ‐ által meghatározott térrészben lenne úgy, hogy a síkok metszésvonalán is volna pontja, ez pedig nem lehetséges. Ennek a szemlélet alapján nyilvánvalónak tűnő állításnak a bizonyítását ‐ annak hosszadalmas volta miatt ‐ elhagyjuk. Az olvasó kísérelje meg önállóan elvégezni a bizonyítást.
A kocka csúcsai tehát a tetraéderlapok belső pontjai. Nézzük meg, hogy a 8 csúcs hányféleképpen helyezkedhet el a 4 lapon. Mivel 8/4=2, így van olyan tetraéderlap, amelyen legalább 2 csúcs van. Ha egyiken sincs 2-nél több, akkor mind a 4 lapon pontosan 2-nek kell lennie, ez az első eset. Ha egy lapon 3 kockacsúcs van, akkor e 3 csúcs a kocka egy lapjának 3 csúcsa kell legyen. Minden más esetben ugyanis az e 3 kockacsúcsra illeszkedő sík ‐ amely most a tetraéder lapsíkja ‐ metszi a kockát, ami nem lehet. Ebben a második esetben tehát a kocka egy lapja a tetraéder egy lapjára illeszkedik. A csúcsok elhelyezkedését illetően több lehetőség nincs, ugyanis 4-nél több kockacsúcs nem lehet egy síkban.
Vizsgáljuk most meg a talált két lehetőséget.

 
1. Az első esetben tehát 2-2 kockacsúcs van a tetraéder minden lapján. Ezek a csúcsok a kocka egy-egy élének végpontjai kell legyenek, ellenkező esetben ugyanis a szóban forgó tetraéderlap síkja metszené a kockát, vagy pedig további kockacsúcsok is volnának ezen a lapon. A tetraéder minden lapjára illeszkedik tehát a kockának egy-egy éle. Mivel a 12 kockaél 3 csoportba osztható úgy, hogy egy-egy csoportban egymással párhuzamos élek vannak (1. ábra a, b, c), a 4 tetraéderlap között van olyan 2, hogy az arra illeszkedő kockaélek párhuzamosak. Legyen ez a két lap ABC és DBC, a rájuk illeszkedő kockaélek pedig IJ, illetve KL.
 
 
1.a ábra
 

 
 
1.b ábra
 

 
 
1.c ábra
 

Megmutatjuk, hogy a két lap metszésvonala, a BC egyenes, párhuzamos a kocka IJ és KL éleivel. Az IJ és a BC egyenesek benne vannak az ABC síkban, tehát nem lehetnek kitérőek. Az IJ és a BC egyeneseknek nem lehet közös pontja, mert ha P ilyen pont lenne, akkor P benne lenne az egymástól különböző IJKL és KLBC síkokban is ‐ mint az IJ, illetve a BC egyenes pontja ‐, vagyis rajta lenne a két sík KL metszésvonalán. Ez viszont nem lehet, mert az IJ és a KL egyenesek párhuzamosak.
Most nézzük meg, hogy a másik két tetraéderlapon levő élek milyenek lehetnek. Tudjuk, hogy az IJ, KL, MN, OP éleknek a kockában nincs közös csúcsuk; ezért ezek az élek csak az 1. ábrán látható esetek egyikével megegyező módon helyezkedhetnek el. Számunkra ebből most csak az a fontos, hogy a másik két tetraéderlapra illeszkedő kockaélek is párhuzamosak. Ekkor viszont az előzőhöz hasonló gondolatmenettel beláthatjuk, hogy a kocka MN és OP élei a tetraéder AD élével párhuzamosak. Mivel AD és BC ‐ mint a szabályos tetraéder két kitérő éle ‐ egymásra merőleges, ezért a kockaélek a tetraéder lapjain csak az 1/b ábrán látható módon helyezkedhetnek el.
Mivel az IJKL sík párhuzamos az MNOP síkkal és IJKL nem metszi BC-t, MNOP nem metszi AD-t, ezért mindkettő párhuzamos azzal az egyértelműen meghatározott e síkkal, ami átmegy BC-n és nem metszi AD-t (2. ábra).
 
 
2. ábra
 

 
 
3. ábra
 

Tekintsük a tetraéder merőleges vetületét az e síkon (3.ábra). A tetraéder képe az A'BCD' négyzet, a kocka képe az I'J'K'L' négyzet (I'M';J'O';K'N';L'P'). Az IJKL sík a tetraédert egy téglalapban metszi, ennek képe a Q'R'S'T' téglalap, az MNOP sík és a tetraéder metszetének képe pedig a V'W'X'Y' téglalap. A kocka képe éppen a Q'R'S'T' és V'W'X'Y' téglalapok metszete, tehát a metszetnek négyzetnek kell lennie, vagyis a két téglalap egybevágó. Ez azt jelenti, hogy az IJKL sík ugyanolyan messze van a BC éltől, mint az MNOP sík az AD éltől. Ha a két síkot egymás felé mozgatjuk úgy, hogy a BC-től, illetve AD-től való távolságuk mindig egyenlő, akkor távolságuk csökkenésével nőni fog az általuk az előbbiek alapján meghatározott négyzet oldala. Ezért lesz egy olyan egyértelműen meghatározott állapot, amikor a két sík távolsága megegyezik az I'J'K'L' négyzet oldalával, vagyis amikor az IJKLMNOP test kocka.
Tehát egyértelműen létezik olyan kocka, amelynek csúcsai közül a tetraéder minden lapjára 2 esik.
 
 
4. ábra
 

2. A másik esetben a tetraéder egyik lapján 4 csúcsa van a beírt kockának. Legyen ez a lap ABC. A 4 kockacsúcs a kocka egyik lapjának 4 csúcsa kell hogy legyen, különben az ABC sík metszené a kockát, ami lehetetlen. Legyen ez a 4 csúcs I, J, K, L, a kocka másik négy csúcsa pedig sorra M, N, O, P. Tekintsük az MNOP síknak a tetraéderrel vett metszetét. Ez egy A'B'C' szabályos háromszög, mert az MNOP sík párhuzamos a szabályos tetraéder ABC lapjával, és az MNOP négyzet minden csúcsa ennek a háromszögnek a kerületén van. Ez csak az 5. ábrán látható, egyértelműen meghatározott esetben lehet. Tehát az A'B'C' metszet (szimmetriától eltekintve) egyértelműen meghatározza az M, N, O, P pontokat, és ezek merőleges vetületeként az I, J, K, L pontokat. Általános esetben ezek a pontok egy négyzetes hasáb csúcsai lesznek, és az A'B'C' sík egyetlen helyzetében lesz ez a hasáb kocka. Tehát ebben az esetben is egyetlen kocka van, ami a tetraéderbe írható.
Ezek után rátérünk a kockák élhosszának kiszámítására.
 
 
5. ábra
 

Először a második esetet vizsgáljuk. A tetraéder élhossza legyen egységnyi. Ekkor a tetraéder testmagassága 2/3. A 4. és az 5. ábra jelöléseit használva : DA'=p. Mivel a DA'C' háromszög szabályos, így A'C'=p; legyen a kocka éle a, ekkor C'P=PO=PM=a.
A C'PO háromszög szabályos, így C'W=3a/2, amiből C'V=a(1+3/2), tehát
p=a1+3/23/2=a2+33.(1)
Mivel a DABC tetraéder hasonló a DA'B'C' tetraéderhez, így a magasságuk aránya megegyezik éleik arányával, vagyis a DA'B'C' tetraéder magassága p2/3. A két tetraéder magasságának különbsége éppen a kocka élhossza, tehát
2/3-p2/3=a,
és p helyére (1)-et beírva
23=a2(2+3)3+a.

Tehát a kocka éle ebben az esetben :
a=63+6+220,2959.

Az első esetben szintén legyen a tetraéder élhossza 1, és jelölje a a kocka élhosszát, p az MNOP síknak AD-től vett távolságát. Nyilván ugyanez a p lesz az IJKL síknak a BC-től vett távolsága (a 2. ábra jelöléseivel). Legyen m az AD és BC egyenesek távolsága, ami nem más, mint felezőpontjaik ‐ Z, illetve R ‐ távolsága. Mivel az AZR háromszög derékszögű, így Pitagorasz tételéből m2=AR2-AZ2, és mivel AR=3/2, AZ=1/2, ezért m=1/2. Másrészt nyilván m=p+a+p, tehát
a+2p=1/2.(2)

Ha a 2. ábrán meghosszabbítjuk az MN és OP egyeneseket az AB és AC szakaszokig, akkor a kapott VW szakasz hosszára igaz a következő aránypár: VW:BC=p:m. De VW=a, BC=1, m=1/2, így p=a/2.
Ezt (2)-be beírva a+2a=1/2, így a kocka éle ebben az esetben
a=12(1+2)=1-220,2929.
Mindezek szerint a két kocka élhossza különböző, vagyis a szabályos tetraéderbe két különböző élhosszúságú kocka írható.