|
Feladat: |
Gy.2365 |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Benczúr P. , Bíró 100 A. , Csanádi P. , Csordás Z. M. , Dédesi P. , Elbert Judit , Fleiner T. , Kondacs A. , Pásztor 625 G. , Peller Z. , Radályi B. , Siklér F. , Sustik M. , Takách G. , Tornyi L. |
Füzet: |
1987/május,
209 - 212. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Beírt alakzatok, Kombinatorikus geometria térben, Szabályos testek, Szabályos tetraéder, Gyakorlat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1986/október: Gy.2365 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Vizsgáljuk meg, hol lehetnek a kocka csúcsai. A tetraéder élén nem lehet a kockának csúcsa, mert ekkor a kocka két, egymással hegyesszöget bezáró sík ‐ a tetraéder két szomszédos lapsíkja ‐ által meghatározott térrészben lenne úgy, hogy a síkok metszésvonalán is volna pontja, ez pedig nem lehetséges. Ennek a szemlélet alapján nyilvánvalónak tűnő állításnak a bizonyítását ‐ annak hosszadalmas volta miatt ‐ elhagyjuk. Az olvasó kísérelje meg önállóan elvégezni a bizonyítást. A kocka csúcsai tehát a tetraéderlapok belső pontjai. Nézzük meg, hogy a csúcs hányféleképpen helyezkedhet el a lapon. Mivel így van olyan tetraéderlap, amelyen legalább csúcs van. Ha egyiken sincs -nél több, akkor mind a lapon pontosan -nek kell lennie, ez az első eset. Ha egy lapon kockacsúcs van, akkor e csúcs a kocka egy lapjának csúcsa kell legyen. Minden más esetben ugyanis az e kockacsúcsra illeszkedő sík ‐ amely most a tetraéder lapsíkja ‐ metszi a kockát, ami nem lehet. Ebben a második esetben tehát a kocka egy lapja a tetraéder egy lapjára illeszkedik. A csúcsok elhelyezkedését illetően több lehetőség nincs, ugyanis -nél több kockacsúcs nem lehet egy síkban. Vizsgáljuk most meg a talált két lehetőséget.
1. Az első esetben tehát 2-2 kockacsúcs van a tetraéder minden lapján. Ezek a csúcsok a kocka egy-egy élének végpontjai kell legyenek, ellenkező esetben ugyanis a szóban forgó tetraéderlap síkja metszené a kockát, vagy pedig további kockacsúcsok is volnának ezen a lapon. A tetraéder minden lapjára illeszkedik tehát a kockának egy-egy éle. Mivel a kockaél csoportba osztható úgy, hogy egy-egy csoportban egymással párhuzamos élek vannak (1. ábra , , ), a 4 tetraéderlap között van olyan 2, hogy az arra illeszkedő kockaélek párhuzamosak. Legyen ez a két lap és a rájuk illeszkedő kockaélek pedig , illetve
1.a ábra
1.b ábra
1.c ábra Megmutatjuk, hogy a két lap metszésvonala, a egyenes, párhuzamos a kocka és éleivel. Az és a egyenesek benne vannak az síkban, tehát nem lehetnek kitérőek. Az és a egyeneseknek nem lehet közös pontja, mert ha ilyen pont lenne, akkor benne lenne az egymástól különböző és síkokban is ‐ mint az illetve a egyenes pontja ‐, vagyis rajta lenne a két sík metszésvonalán. Ez viszont nem lehet, mert az és a egyenesek párhuzamosak. Most nézzük meg, hogy a másik két tetraéderlapon levő élek milyenek lehetnek. Tudjuk, hogy az , , , éleknek a kockában nincs közös csúcsuk; ezért ezek az élek csak az 1. ábrán látható esetek egyikével megegyező módon helyezkedhetnek el. Számunkra ebből most csak az a fontos, hogy a másik két tetraéderlapra illeszkedő kockaélek is párhuzamosak. Ekkor viszont az előzőhöz hasonló gondolatmenettel beláthatjuk, hogy a kocka és élei a tetraéder élével párhuzamosak. Mivel és ‐ mint a szabályos tetraéder két kitérő éle ‐ egymásra merőleges, ezért a kockaélek a tetraéder lapjain csak az 1/b ábrán látható módon helyezkedhetnek el. Mivel az sík párhuzamos az síkkal és nem metszi -t, nem metszi -t, ezért mindkettő párhuzamos azzal az egyértelműen meghatározott e síkkal, ami átmegy -n és nem metszi -t (2. ábra).
2. ábra
3. ábra Tekintsük a tetraéder merőleges vetületét az síkon (3.ábra). A tetraéder képe az négyzet, a kocka képe az négyzet Az sík a tetraédert egy téglalapban metszi, ennek képe a téglalap, az sík és a tetraéder metszetének képe pedig a téglalap. A kocka képe éppen a és téglalapok metszete, tehát a metszetnek négyzetnek kell lennie, vagyis a két téglalap egybevágó. Ez azt jelenti, hogy az sík ugyanolyan messze van a éltől, mint az sík az éltől. Ha a két síkot egymás felé mozgatjuk úgy, hogy a -től, illetve -től való távolságuk mindig egyenlő, akkor távolságuk csökkenésével nőni fog az általuk az előbbiek alapján meghatározott négyzet oldala. Ezért lesz egy olyan egyértelműen meghatározott állapot, amikor a két sík távolsága megegyezik az négyzet oldalával, vagyis amikor az test kocka. Tehát egyértelműen létezik olyan kocka, amelynek csúcsai közül a tetraéder minden lapjára esik.
4. ábra 2. A másik esetben a tetraéder egyik lapján 4 csúcsa van a beírt kockának. Legyen ez a lap . A 4 kockacsúcs a kocka egyik lapjának 4 csúcsa kell hogy legyen, különben az sík metszené a kockát, ami lehetetlen. Legyen ez a 4 csúcs , , , , a kocka másik négy csúcsa pedig sorra , , , . Tekintsük az síknak a tetraéderrel vett metszetét. Ez egy szabályos háromszög, mert az sík párhuzamos a szabályos tetraéder lapjával, és az négyzet minden csúcsa ennek a háromszögnek a kerületén van. Ez csak az 5. ábrán látható, egyértelműen meghatározott esetben lehet. Tehát az metszet (szimmetriától eltekintve) egyértelműen meghatározza az , , , pontokat, és ezek merőleges vetületeként az , , , pontokat. Általános esetben ezek a pontok egy négyzetes hasáb csúcsai lesznek, és az sík egyetlen helyzetében lesz ez a hasáb kocka. Tehát ebben az esetben is egyetlen kocka van, ami a tetraéderbe írható. Ezek után rátérünk a kockák élhosszának kiszámítására.
5. ábra Először a második esetet vizsgáljuk. A tetraéder élhossza legyen egységnyi. Ekkor a tetraéder testmagassága A 4. és az 5. ábra jelöléseit használva : Mivel a háromszög szabályos, így legyen a kocka éle ekkor A háromszög szabályos, így amiből tehát Mivel a tetraéder hasonló a tetraéderhez, így a magasságuk aránya megegyezik éleik arányával, vagyis a tetraéder magassága A két tetraéder magasságának különbsége éppen a kocka élhossza, tehát és helyére -et beírva Tehát a kocka éle ebben az esetben : Az első esetben szintén legyen a tetraéder élhossza és jelölje a kocka élhosszát, az síknak -től vett távolságát. Nyilván ugyanez a lesz az síknak a -től vett távolsága (a 2. ábra jelöléseivel). Legyen az és egyenesek távolsága, ami nem más, mint felezőpontjaik ‐ illetve ‐ távolsága. Mivel az háromszög derékszögű, így Pitagorasz tételéből és mivel , ezért Másrészt nyilván tehát Ha a 2. ábrán meghosszabbítjuk az és egyeneseket az és szakaszokig, akkor a kapott szakasz hosszára igaz a következő aránypár: De , , , így Ezt (2)-be beírva így a kocka éle ebben az esetben Mindezek szerint a két kocka élhossza különböző, vagyis a szabályos tetraéderbe két különböző élhosszúságú kocka írható. |
|