A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Megmutatjuk, hogy az és az síkok harmadolják a kocka testátlóját, és így a távolságuk Az átló körüli 120-os forgatások a kockát önmagába viszik át. E forgatások során ezért az és az síkok önmagukba mennek át, tehát mindkét sík merőleges az testátlóra. A szimmetria miatt a pontnak az síktól való távolsága megegyezik az pontnak az síktól való távolságával, ezért elegendő megmutatnunk, hogy például ez utóbbi távolság megegyezik az és síkok távolságával.
1. ábra Tükrözzük a kockát a lapátló felezőpontjára. Így az eredetivel közös lapú kockát kapjuk (1. ábra). Az sík tükörképe önmaga, és így az -nak az síktól mért távolsága egyenlő a tükörképpont és a tükörképsík, azaz a pont és az sík távolságával. Ez utóbbi viszont éppen az és az síkok távolsága, hiszen a pont benne van az síkban. Ezzel a bizonyítást befejeztük.
II. megoldás. Betűzzük a kocka csúcsait az 1. ábra szerint, és tekintsük az kezdőpontú, -val szomszédos csúcsokba mutató , és vektorokat (2. ábra).
2. ábra Ismeretes, hogy ekkor az háromszög súlypontjába mutató kezdőpontú vektor a háromszög csúcsaiba mutató vektorok számtani közepe, . Másfelől nyilván , azaz A kapott egyenlőség azt jelenti, hogy az és a pontok egy egyenesen vannak, továbbá a pont‐ és így az sík ‐ harmadolja az szakaszt. Ugyanez természetesen az síkra is igaz. Mivel pedig az testátló merőleges az és az síkokra, a két sík távolsága a testátló harmada, .
Megjegyzés. Mindkét megoldásban csak a szóban forgó síkok és a testátló merőlegességének bizonyításához volt szükség a kocka speciális tulajdonságaira (3-adrendű forgásszimmetria), így a megoldások általában azt adják, hogy egy testátló két végpontjával szomszédos csúcsokon átmenő síkok minden paralelepipedonban harmadolják a testátlót.
|