A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tekintsük a feladatot megoldottnak, és jelölje a pontozott helyekre beírt számok jegyeinek a számát, pedig ezeknek a számoknak az összegét. Az nem más, mint a keretben összesen előforduló számjegyek száma, . A keretben tíz helyre írtunk számokat, ezért . Ha a beírt számok egyjegyűek ‐ ezt a beküldött dolgozatok nagy részében magától értetődőnek vették ‐, akkor és így . Lehetséges azonban, hogy nem csak egyjegyű számokat írtunk fel. Ilyenkor , és legalább darab számjegy tízes helyi értéken áll. A beírt számok összege, ekkor legalább , ahonnan adódik. A beírt számok között tehát legalább egyjegyű. Ekkor azonban a kapott becslés javítható, ugyanis a beírt egyjegyű számok egyike sem lehet , és így , ahonnan kapjuk, hogy . A beírt számok összege, tehát vagy vagy , utóbbi esetben pedig pontosan egy kétjegyű számot írtunk a keretbe. Legyen a keretben az számjegy előfordulásainak a száma , és vizsgáljuk először az esetet. Mivel nem lehet, . A pontok helyére írt szám között így darab -es és ‐ eddig ‐ legalább egy ,,-es'' szerepel. Ezek összege , a további darab szám összege ezért . Mivel e darab szám mindegyike legalább , összegük pedig épp -gyel nagyobb, mint , ezek között a számok között pontosan egy -as van, a többi darab pedig -es. A pontozott helyekre tehát darab -est, darab -est, egy darab -ast és egy ,,-est'' írtunk. ( vagy lehetséges.) A pontozott helyekre tehát legfeljebb -féle számjegyet írhattunk , a számjegy közül tehát legalább csak egyszer fordul elő a keretben. Így , vagyis és . A pontozott helyekre tehát éppen -féle számjegyet írtunk, a keretben tehát pontosan számjegy fordul elő egyszer, vagyis . Ekkor , és így a pontozott helyeken darab -es, darab -es, darab -as és darab -es áll. A keretben levő -esek száma így összesen valóban , a -asoké és a-eseké , és az alábbi igaz állítást kapjuk:
Ha S=21, akkor egy kétjegyű és kilenc darab egyjegyű számot írtunk fel, amelyek mindegyike legalább 1. A felírt egyjegyű számok összege legfeljebb 11, így az egyetlen kétjegyű szám csak az 1-esek száma, a1 lehet és nyilván 10≦a1≦12. Ha a1=12, akkor minden további felírt szám 1-es, de így az állítás nem igaz, hiszen a 2-es számjegy legalább kétszer fordul elő. Ha a1=10, akkor a0=2, tehát a2>2. A további 7 felírt szám összege így legfeljebb 6, ami nem lehet. Az a1=11 esetben a0=1, így a 11 darab 1-es számjegyből a0,a1 és az előre beírt 1-es összesen négy darab, tehát a fennmaradó 8 hely közül 7-re 1-es kerül. Ennek a 9 számnak az összege 11+8=19, az egyetlen 1-estől különböző számjegy ezért csak 2 lehet. A keretben tehát 2 darab 2-es szerepelhet, 11 darab 1-es, és minden további számjegy csak egyszer fordul elő. A feladat második megoldása tehát a következő: Ebben a keretben a 0 számjegyből pontosan 1 darab van, az 1-ből 11 darab, a 2-ből 2 darab, a 3-ból 1 darab, a 4-ből 1 darab, az 5-ből 1 darab, a 6-ból 1 darab, a 7-ből 1 darab, a 8-ból 1 darab, végül a 9-ből pontosan 1 darab.
Megjegyzések. 1. A második megoldás tetszőleges g>2 alapú számrendszerben felírható, g11 darab 1-es éppen (g+1) darab 1-es számjegyet jelent. (A számjegyek természetesen 0-tól (g-1)-ig változnak.) Ha g=2, akkor ,,11 darab 0 és 100 darab 1'' a megoldás. 2. A keretben található kijelentés önmagáról állít valamit. Az ilyen típusú állításokat ‐ pl. ,,Hazudok'' ‐ régóta használják különböző logikai paradoxonok konstrukciója során. Ezekről bővebben olvashatunk Csirmaz László: Logikus, nem? című cikkében (KÖMAL, 1982/3. 170 ‐172. oldal).
|