A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Egy szabályos gúla alaplapja szabályos sokszög, oldallapjai pedig egybevágó egyenlő szárú háromszögek. Legyen és az alaplap két szomszédos csúcsa, az él felezőpontja, pedig a gúlának az a csúcsa, amely nincs rajta az alaplapon. Mivel a gúla szabályos, a merőleges vetülete az alaplapra éppen az alaplap köré irt kör középpontja.
Az egyenes és a egyenes is merőleges az élre, tehát az éppen a gúla alaplapjának és oldallapjának hajlásszöge. Az pedig az csúcsból induló oldalél és alapél hajlásszöge, így a feltétel szerint: A és háromszögek derékszögűek, és (1) miatt van egy további egyenlő szögük is. Ezért ez a két háromszög hasonló, tehát a megfelelő oldalak aránya egyenlő: vagyis Mivel (derékszögű háromszög befogója, illetve átfogója), ezért . Ekkor viszont , mert egy háromszögben nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van. Ebből következik, hogy | |
Olyan szabályos sokszög viszont, amelynek oldala a sokszög középpontjából -nál nagyobb szögben látszik, csak egy van, a szabályos háromszög. A gúla alaplapja tehát szabályos háromszög. Ekkor , vagyis , ezért . Az derékszögű háromszögben és innen (2) szerint kapjuk, hogy Ez viszont éppen a keresett szög szinusza. Innen a keresett szög . Mivel a kapott szög hegyesszög, ilyen szabályos gúla valóban létezik. Ezzel a feladatot megoldottuk.
Megjegyzés. Sok beküldő úgy értelmezte a szabályos gúlát, hogy annak minden éle egyenlő. Ezek a megoldások nem kaptak pontot. |