|
Feladat: |
Gy.2271 |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Cynolter Gábor |
Füzet: |
1986/január,
22. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Szorzat, hatványozás azonosságai, Derékszögű háromszögek geometriája, Indirekt bizonyítási mód, Terület, felszín, Maradékos osztás, Oszthatósági feladatok, Prímtényezős felbontás, Pitagoraszi számhármasok, Gyakorlat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1985/május: Gy.2271 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelölje a befogók hosszát ,illetve , az átfogóét pedig . Pitagorasz tétele szerint ekkor Egy négyzetszám vagy pedig maradékot adhat -tel osztva. Ha és egyike sem osztható -tel, akkor (1) bal oldala -tel osztva ( alakban), ( alakban) vagy pedig ( alakban) maradékot adhat. Mivel a és a nem lehet négyzetszám ‐ ‐ maradéka -tel osztva, -t pedig a feltétel zárja ki, így ha az átfogó hossza nem osztható -tel, akkor valamelyik befogó hossza lesz -tel osztható. Ha mindkét befogó hossza páros, akkor szorzatuk osztható -gyel. Azt állítjuk, hogy ez abban az esetben is igaz, ha van páratlan befogó. Először is vegyük észre, hogy mindkét befogó nem lehet páratlan. Ekkor ugyanis (1)-ben páros, és így páros négyzetszámként osztható -gyel, míg és -gyel osztva 1‐1, összegük tehát maradékot ad. Ekkor viszont (1)-ben nem állhat egyenlőség. Ha most az egyik befogó ‐ például ‐ páratlan, akkor tehát páros, pedig páratlan. (1)-ből Itt a jobb oldal mindkét tényezője páros. Ha egyikük sem osztható -gyel, akkor 2‐2 maradékot adnak -gyel osztva, így összegük, osztható -gyel. Így viszont páros volna, ez pedig nem igaz. (2)-ben tehát a jobb oldal osztható -cal is. Tudjuk, hogy egy négyzetszám ‐ jelen esetben ‐ prímtényezős felbontásában minden prímszám páros kitevőn szerepel. Ez azt jelenti, hogy oszható -nel is, tehát osztható -gyel. Ezzel beláttuk, hogy ha (1) teljesül, akkor osztható -gyel. A háromszög területe, így páros szám. Mivel pedig van -tel osztható befogó, a terület osztható -zel is, mérőszámának utolsó számjegye tehát . Megjegyzés. Az állítás ‐ miszerint egyrészt minden pitagoraszi számhármasban van -tel osztható szám, másrészt a befogók szorzata -gyel osztható ‐ második fele a pitagoraszi számhármasok ismert jellemzése alapján is könnyen megmutatható. A szóban forgó jellemzés szerint a pitagoraszi számhármasok felírhatók , és alakban, ahol tetszőleges természetes szám, és pedig különböző paritású relatív prímek, amelyekre . Lásd pl. Rademacher-Toeplitz: Számokról és alakzatokról című művét.
|
|