A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Színezzük ki a osztópontot pirosra, azokat a pontokat pedig, amelyek a piros végpontú íveket egységnyi hosszúságú részekre osztják, feketére. Mivel két szomszédos piros pont között esetben nincs fekete pont, esetben , és esetben van, a fekete pontok száma . A piros és fekete pontok együtt egy csúcsú szabályos sokszöget határoznak meg. Húzzuk meg a kör piros pontjából kiinduló átmérőjét, és tegyük fel a feladat állításával ellentétben, hogy nincs köztük olyan, amelyiknek mindkét végpontja piros volna. Ez azt jelenti, hogy a sokszög minden piros csúcsával átellenben fekete található és ‐ mivel ugyanannyi piros csúcs van, mint fekete ‐ minden fekete csúccsal átellenben piros. A szabályos -szög oldalait két csoportba osztjuk: az elsőbe azok kerüljenek, amelyek végpontjai egyező színűek ‐ legyenek ezek az oldalak ‐ a másodikba pedig azok, amelyek végpontjai különböző színűek ‐ oldalak. Mivel piros csúccsal szemben fekete van, feketével szemben pedig piros, azért oldalakkal szemközt is oldal, oldallal szemközt pedig oldal van. Az eredeti felosztás minden egységnyi hosszúságú íve oldal, ez összesen darab, és ugyancsak oldal minden hosszúságú ív középső része. Így az oldalak száma , a -szög többi oldala pedig oldal. Jelöljük -val a körív egyik piros osztópontját és legyen az -ból induló átmérő másik végpontja . Föltevésünk szerint fekete. Számoljuk le a körön a oldalakat először -tól -ig, majd tovább -től -ig. oldallal szemben oldal van, ezért a oldalak száma -tól -ig ugyanannyi, mint -től -ig, azaz fele, . Ez azt jelenti, hogy -tól -ig haladva a csúcsok színe -szor, páros sokszor változik. Ha tehát piros volt, akkor mivel páros sok színváltás után jutunk a vele szemben levő -hez, -nek is pirosnak kell lennie. Ezzel ellentmondásra jutottunk, vagyis van a körben olyan átmérő, amelynek mindkét végpontja piros. |