A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tegyük fel, hogy a nagyobbik kör, ekkor a közös érintők és a körök középpontját összekötő egyenes (a centrális) metszéspontja a centrálison -nek ugyanarra az oldalára esik, mint (l. ábra). A és érintési pontok , vetülete ugyancsak az szakaszra esik. vagy elválasztja -et és -t, és akkor a pontok sorrendje , , , , vagy nem, és akkor a sorrend , , , , .
A két kör metszéspontjának, -nak a vetülete mindkét esetben az és közé esik. A bizonyítandó szögegyenlőség helyett az egyenlőséget fogjuk igazolni. Ez ekvivalens az eredeti egyenlőséggel, melyet az első esetben úgy kapunk, hogy az egyenlőség mindkét oldalából levonjuk a közös -t, a második esetben viszont a közös szöget az egyenlőség mindkét oldalához hozzá kell adni. Nagyítsuk ki a kört -ből mint középpontból úgy, hogy -nek -vel jelölt képe legyen. Ekkor az -gyel, az -gyel, a -gyel lesz azonos, az pont képe , -nak -gyel való második metszéspontja. A nagyítás szögtartó, ezért . Az derékszögű háromszögben magasság, a befogótételt alkalmazva A -ből mint külső pontból a körhöz húzott érintő és szelő szakaszra ismert mértani közép tétel szerint Amiből adódik, ami azt jelenti, hogy , és , egy körön vannak, mégpedig vagy az vagy pedig az sorrendben. Az húrhoz tartozó kerületi szögekre , és ezt akartuk igazolni.
|