Feladat: Gy.2144 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 1984/április, 162 - 163. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Nevezetes azonosságok, Indirekt bizonyítási mód, Oszthatóság, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1983/október: Gy.2144

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Ha n=0, akkor 2n-1=0=0k, ha pedig n=1, akkor 2n-1=1=1k. Megmutatjuk, hogy ha n2, k2 és a természetes szám, akkor a

2n-1=ak(1)
egyenlőség nem állhat fenn. Tegyük fel ennek ellenkezőjét. Mivel n2, ezért (1) bal oldalán páratlan szám áll, így szükségképpen a is páratlan. Két esetet különböztetünk meg aszerint, hogy k páros-e vagy páratlan.
Ha k páros, akkor ak egy páratlan egész számnak, ak/2-nek a négyzete. (1) mindkét oldalából 1-et kivonva:
2n-2=(ak/2)2-1,vagyis
2(2n-1-1)=(ak/2-1)(ak/2+1)(2)
adódik. A jobb oldalon két páros szám szorzata áll, míg a bal oldal második tényezője az n-re vonatkozó feltevésünk szerint páratlan, így a bal oldal nem osztható 4-gyel. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben (1) nem állhat fenn.
Ha k páratlan, akkor adjunk (1) mindkét oldalához 1-et. Páratlan k-ra ak+1 szorzattá alakítható, tehát most
2n=ak+1=(a+1)(ak-1-ak-2+...-a+1).(3)
A jobb oldali szorzat második tényezője páratlan, hiszen az összeg páratlan sok tagból áll és minden egyes tag páratlan. Ez a szám osztója a bal oldalon álló 2 hatványnak, tehát értéke csak 1 lehet. Ez azt jelenti, hogy
ak+1=(a+1)1,  vagyis
ak=a.

Mivel k>1, ebből a=0 vagy a=1 adódik, de n2 miatt 2n-13, vagyis páratlan k-ra sem kapunk megoldást.
Összefoglalva, 2n-1 csak n=0 vagy n=1 esetén egyenlő valamely természetes szám második, vagy annál nagyobb egész kitevős hatványával.