A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ha , akkor , ha pedig , akkor . Megmutatjuk, hogy ha , és természetes szám, akkor a egyenlőség nem állhat fenn. Tegyük fel ennek ellenkezőjét. Mivel , ezért (1) bal oldalán páratlan szám áll, így szükségképpen is páratlan. Két esetet különböztetünk meg aszerint, hogy páros-e vagy páratlan. Ha páros, akkor egy páratlan egész számnak, -nek a négyzete. (1) mindkét oldalából 1-et kivonva: | | (2) | adódik. A jobb oldalon két páros szám szorzata áll, míg a bal oldal második tényezője az -re vonatkozó feltevésünk szerint páratlan, így a bal oldal nem osztható -gyel. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben (1) nem állhat fenn. Ha páratlan, akkor adjunk (1) mindkét oldalához 1-et. Páratlan -ra szorzattá alakítható, tehát most | | (3) | A jobb oldali szorzat második tényezője páratlan, hiszen az összeg páratlan sok tagból áll és minden egyes tag páratlan. Ez a szám osztója a bal oldalon álló hatványnak, tehát értéke csak lehet. Ez azt jelenti, hogy Mivel , ebből vagy adódik, de miatt , vagyis páratlan -ra sem kapunk megoldást. Összefoglalva, csak vagy esetén egyenlő valamely természetes szám második, vagy annál nagyobb egész kitevős hatványával. |