A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Egy térbeli egybevágósági transzformációt egyértelműen meghatároz , nem egy síkra illeszkedő pont és azok képpontjai. Legyen az egyik pont , és válasszunk tetszőlegesen másikat, -t, -t, -t úgy, hogy és ne essenek egy síkra. Jelöljük képeit az adott transzformációra nézve -gal. Mivel egybevágósági transzformációról van szó, bármely két pont távolsága megegyezik a képpontok távolságával, speciálisan stb. Az előrebocsátottak értelmében elegendő három, -n átmenő síkot találnunk úgy, hogy az pontokat ezekre a síkokra egymás után tükrözve rendre az pontokat kapjuk. Az első, sík legyen az szakasz felező merőleges síkja. Mivel azért ez a sík tartalmazza a pontot. (Ha akkor, tetszőleges -t és -t tartalmazó síkot felvehetünk.) -re tükrözve a pontokat, képe képe saját maga, és képe legyen ill. . Mivel a tükrözés távolságtartó, azért és . Ez pedig azt jelenti, hogy a felező merőleges síkján, -n rajta van az és a pont is. Ezt választva második síknak, -nak a kétszeri tükrözés utáni képe továbbra is (hiszen rajta van -n), -nek a kétszeri tükrözés utáni képe pedig , mert -et -re tükrözve -ot kapjuk. (Ha volna, -nek megfelel az a sík, amely -t, -ot és -ot tartalmazza ‐ ez a három pont nem lehet egy egyenesen!) Jelöljük -nek -re való tükörképét -vel. Ha most készen vagyunk: először az -re, majd az -re való tükrözés után az pontokból -ot kaptuk. Így a megadott transzformációt két síkra való tükrözés egymásutánjaként állítottuk elő. Ha viszont akkor és persze hiszen az és síkokra való tükrözés távolságtartó. Így és egyenlő távolságra van -tól, -tól és -től, tehát tükrös helyzetűek az síkra nézve. Ebben az esetben a megadott transzformációt az síkokra való egymás utáni tükrözésekként állítottuk elő.
Barsi Sándor (Tata, Eötvös J. Gimn., II. o. t.) Megjegyzés. Az síkok nem egyértelműek: ugyanazt a transzformációt nagyon sokféleképpen lehet felbontani síkokra való tükrözésre. |