A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük , sugarát rendre , -vel, középpontját , -vel, a érintő kör középpontját -val, sugarát -rel, és érintési pontját -gyel.
Az félegyenes tartalmazza -t és , mivel belülről érinti -t. Hasonlóképpen az félegyenesen is rajta van, ahol a és körök érintési pontja. Továbbá azt is tudjuk, hogy az szakasz tartalmazza a és körök érintési pontját. A feltétel szerint az háromszög derékszögű és az előbbiek alapján | | A Pitagorasz‐tétel szerint tehát | | ahonnan Csak a pozitív előjel jöhet szóba, mivel . Ha tehát a kör létezik, akkor sugara csak ennyi lehet. Ha , akkor az érintő kört könnyen meg tudjuk szerkeszteni, hiszen ekkor olyan egyenlő szárú derékszögű háromszög, melynek átfogója adott. A derékszögű csúcs lesz -nak középpontja, és ha szakaszt meghosszabbítjuk, míg a kört másodszor is metszi, megkapjuk az pontot, mely a kör egy pontja. Most tegyük fel, hogy . Ekkor . Mérjük fel -ból az félegyenesre az távolságot, a végpontot jelöljük -vel. Az háromszögben , , és . Ezek ismeretében az háromszöget meg tudjuk szerkeszteni: Megrajzoljuk az szakasz -os látókörívét, és azt -ből elmetsszük az távolsággal. Így megkapjuk -t. Az pont az fölé mint átfogó fölé emelt egyenlő szárú derékszögű háromszög csúcsa. Innen a kört az előzőekhez hasonlóan kaphatjuk. A szerkesztést mindig el tudjuk végezni, vagyis az érintő kör mindig létezik. Megoldásként mindig két kört kapunk, melyek tengelyesen tükrösek az egyenesre.
|