Feladat: Gy.2097 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 1983/május, 215 - 217. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Kombinációk, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1983/január: Gy.2097

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Legyen a száz szám a1a2...a100. Két esetet különböztetünk meg aszerint, hogy a50+a99 milyen előjelű. Mivel

a50+a99a51+a99...a97+a99a98+a99,(1)
a50+a99a50+a100a51+a1oo...a98+a100a99+a100,(2)
ezért ha a50+a990, akkor (1) és (2) alatt összesen 100 darab nemnegatív összeget soroltunk fel. Ezek között csak a50+a99 szerepel kétszer, vagyis találtunk 99 olyan számpárt, ahol a két tag összege nem negatív.
Ha a50+a99<0, akkor
a50+a99a49+a98...a3+a52a2+a51,
miatt ennek a 49 számpárnak az összege negatív. Ez az összeg viszont nem más, mint S-(a1+a100), ahol S jelöli a 100 szám összegét. A feltétel szerint S=0, így ha a50+a99<0, akkor a1+a100>0. Ugyanakkor
a1+a100a2+a100...a98+a100a99+a100,
tehát most is találtunk 99 olyan számpárt, amelyben a két tag összege nem negatív.
 

II. megoldás. Ismeretes, hogy 2n csapat körmérkőzéses bajnokságát (minden csapat minden csapattal pontosan egyszer játszik) 2n-1 fordulóban le lehet bonyolítani úgy, hogy minden fordulóban minden csapat pontosan egy mérkőzést játszik.
A feladat állítása ebből a tételből következik. Képzeljük el ugyanis 100 csapatnak egy fenti, 99 fordulós bajnokságát. Ha egy fordulóban az i-edik és a j-edik csapat játszik egymással, akkor tekintsük az ai+af összeget. Egy fordulóhoz 50 ilyen két tagú összeget rendeltünk, s minden két tagú összeg (ami egy mérkőzésnek felel meg) pontosan egy fordulóhoz tartozik. Az ugyanahhoz a fordulóhoz rendelt két tagú összegek összege 0, hiszen ebben az a1,a2,...,a100 alga számok mindegyike pontosan egyszer fordul elő. Így minden forduló mellett valamelyik két tagú összeg nem negatív, ami legalább annyi nemnegatív két tagú összeget jelent, ahány forduló van, azaz 99-et.
A felhasznált tétel bizonyítása eljárást is ad a megfelelő beosztás elkészítésére. Legyen a>1, és tekintsünk egy szabályos 2n-1 oldalú sokszöget. Az egyik csapatot ‐ C1 ‐ feleltessük meg a sokszög középpontjának, a többit pedig a sokszög csúcsainak. Tekintsük a C1C2 sugarat, és a sokszög csúcsait összekötő átlók és oldalak közül azokat, amelyek merőlegesek ClC2-re (1. ábra).
A szakaszok a végpontjaikban álló csapatok közti mérkőzéseket tekintve éppen egy teljes forduló párosítását adják. Az n szakaszból álló alakzatot a sokszög középpontja körül 2π/(2n-1) egész számú többszöröseivel elforgatva összesen 2n-1 fordulóhoz jutunk. Minden fordulóban a korábbiaktól különböző mérkőzéseket kapunk, és az összes lehetséges mérkőzést megkapjuk, hiszen a sokszög valamennyi átlója, illetve oldala pontosan egy ilyen alakzatban szerepel.
 

Megjegyzések. 1. A két megoldás mindegyike szerint elég föltenni, hogy a 2n darab szám összege nem-negatív, már ebből is következik, hogy a közülük kiválasztandó számpárok között legalább (2n-1)-ben a tagok összege nem negatív. Ennél több nem-negatív párt már nem feltétlenül találunk, mert ha a számok egy kivételével negatívok, akkor csak az a 2n-1 összeg nem lesz nem negatív, amelyek egyik tagja az egyetlen pozitív elem.
Fölvethető, hogy 2n+1 szám esetén található-e mindig 2n olyan pár, amelyben a tagok összege nem negatív, ha a 2n+1 darab szám összege 0. A válasz: igen, ha n3. Ugyanis ha a 2n+1 szám között van olyan ai<0 és aj, hogy ai+aj0, akkor a számok közül ai-t elhagyva 2n számunk marad, melyek összege pozitív. A fenti állítás értelmében kiválasztható közülük 2n-1 ,,nemnegatív pár'', ami az (ai,aj) párral együtt éppen 2n.
Ha pedig minden olyan két tagú összeg negatív, amelyben a tagok ellenkező előjelűek, akkor mivel a számok összege 0, a 2n+1 szám között legalább n+1 pozitív van. Ekkor legalább (n+12)=(n+1)n2 olyan pár van, amelyben a tagok összege nem negatív, s ez legalább 2n, ha 3.
Az állítás n=2 és n=1 esetén nem is igaz: n=2-re például a (-3;-3;2;2;2) szám ötösből csak 3,n=1-re pedig a (-2;1;1) szám hármasból csak egy olyan pár választható ki, amelyben a tagok összege nem negatív.
2. A vizsgált kérdés általánosabb formában úgy vethető föl, hogy ha n darab szám összege 0 és 0<k<n, akkor mit mondhatunk azoknak az n szám közül kiválasztható k-asoknak a számáról, amelyekben a számok összege nem negatív?
Ha a számok egy kivételével negatívak, akkor éppen (n-1k-1) ilyen k-as van ‐ ez azoknak a k-asoknak a száma, amelyekben szerepel az egyetlen pozitív elem. Várható, hogy ez nem mindig érhető el, azonban a kérdés nem látszik könnyűnek.
Ha k osztója, n-nek ‐ ez a k=2 esetben azt jelenti, hogy páros sok számunk van ‐, akkor van legalább (n-1k-1) olyan k-as, amelyben a tagok összege nem negatív. Ez a második megoldásban felhasznált tétel alkalmas általánosításából következik, ugyanúgy, mint a megoldásban. A szóban forgó általánosítás a következőképpen hangzik:
 

Ha k osztója n-nek, akkor megadható n rögzített elem (n-1k-1) számú felbontása úgy, hogy minden felbontás n/k darab közös elem nélküli k-elemű részhalmazból áll, továbbá az n elem mindegyik k elemű részhalmaza pontosan egy felbontásban szerepel.
 

A problémát, hogy ilyen felbontás létezik-e, még a múlt század közepén vetették fel, és csak az 1970-es évek elején oldotta meg a fiatalon elhunyt Baranyai Zsolt.