A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Ha , akkor egyik egyenletrendszerünknek sincs megoldása, a két megoldáshalmaz tehát azonos ‐ az üres halmaz ‐ ilyenkor tehát I. és II. ekvivalensek. A továbbiakban legyen . II. második egyenlete azt mondja ki, hogy egész szám. A két egyenletrendszer tehát az -nak olyan értékeire ekvivalens, amikor ez az egész szám a O. Így -nak azokat az értékeit kell kizárnunk, melyekre az feltétel mellett fölvehet -tól különböző egész értéket is. Vezessük be az jelölést ( egész), és vizsgáljuk meg, hogyan függenek II. megoldásai -tól és -től. Az összefüggést az első egyenletbe helyettesítve, rendezés után adódik. Az I. és II. egyenletrendszer pontosan akkor ekvivalens, ha (2) semmilyen -ra nem teljesül, ha 0-tól különböző egész szám, vagyis ha (2) diszkriminánsa, , negatív -nek ilyen értékeire. Ha és egész, akkor legalább 1. A diszkrimináns tehát pontosan akkor lesz minden, 0-tól különböző egész számra negatív, ha , azaz . Dringó László (Budapest XI., Petőfi S. Ált. Isk., 8. o. t.) II. megoldás. Ismét feltesszük, hogy és ábrázoljuk a derékszögű koordináta-rendszerben az egyes egyenletrendszerek megoldásait. Azok a pontok, melyeknek koordinátáira teljesül, egy origó középpontú, sugarú körvonalon helyezkednek el. Az feltételnek eleget tevő pontok pedig egymással párhuzamos egyeneseken. Mivel , a két egyenletrendszer -nak azokra az értékeire ekvivalens, amelyekre a sugarú, origó középpontú körnek csak az értékhez tartozó egyenessel van közös pontja, vagyis a kör az , illetve az értékekhez tartozó , illetve egyenletű egyenesek által határolt tartomány belsejében helyezkedik el. Az origó épp felezi e két egyenes távolságát, ami , így a kapott feltétel pontosan akkor teljesül, ha a kör sugara kisebb, mint , vagyis . |