A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Könnyű belátni, hogy az adott trapéz nem egyenlő szárú. Jelölje a hosszabbik alapot. Erre , ill. -ből állított merőleges talppontjai rendre és . 1. ábra Mivel valamelyik szár -os szöget zár be az alappal, pl. , az derékszögű háromszög egyenlő szárú, és ezért , s így . A felosztásban szereplő valamennyi idomnak kell, hogy legyen a , ill. szöggel egyenlő nagyságú szöge. Toljuk el ezért -t úgy, hogy és fedésbe kerüljön, s próbáljuk meg az háromszöggel egybevágó háromszögekre felosztani -t. A következő háromszög az -höz képest -kal elfordított helyzetben illeszkedik -höz, és így tovább. Minthogy azonban egy kis háromszögnek a trapéz párhuzamos oldalain fekvő oldala , a trapéz alapjainak hosszai viszont nem többszörösei -nak, így a felosztást biztosan nem tudjuk Próbálkozzunk most más síkidommal. Azt már láttuk az előbb, hogy a felosztó szakaszoknak a trapéz valamelyik szárával párhuzamosoknak kell lenniük. Ha pl. -től indulunk el, az első osztószakasz -vel lesz párhuzamos és most ne menjen át -n. 2. ábra A következő osztószakasz -vel párhuzamos és így tovább. Az is nyilvánvaló, hogy az így kapott idomok trapézok lesznek, alapjaik különbsége , és mivel nem szimmetrikus, számuk páratlan lesz. Jelölje a kis trapézok számát és a rövidebbik párhuzamos oldaluk hosszát. Akkor hosszabbik oldalára az hosszúságú szakaszt -szer, az hosszúságút -szor akarjuk felmérni, azaz 3. ábra ahonnan | | lehetséges értékei és a megfelelő értékek: Ezek a felosztások valóban léteznek is, pl. -re . |