A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Az hogy két kör merőlegesen metszi egymást, azt jelenti, hogy a metszéspontjaikban húzott érintőik merőlegesek egymásra, vagy ami ezzel egyenértékű, hogy a közös pontjukban húzott sugaraik merőlegesek egymásra. Ezt fogjuk bizonyítani. Az és , azaz , pontok rajta vannak az szakasz Thalész körén, -n. Továbbá azt is tudjuk, hogy , a körnek is pontja. Jelöljük középpontját -gyel, -ét -vel. Nyilvánvaló, hogy , hiszen ezek egymás tükörképei az centrálisra. Legyen és . Mivel a háromszög hegyesszögű, , és miatt mindkettő ugyanannak a derékszögű háromszögnek a szöge és . A körben az , ugyanazon ívhez tartozó kerületi és középponti szögek. A körben hasonlóan , hiszen , az átmérő ugyanazon oldalára esnek.
1. ábra Ezekből következik, hogy az deltoidban | | tehát mindegyikre külön-külön jut, amint azt bizonyítani akartuk.
II. megoldás. Húzzuk meg az háromszög harmadik magasságvonalát is, talppontját jelöljük -gyel. A pontokon átmenő kör átmegy a háromszög magasságpontján is, megegyezik a szakasz Thalész körével. A mindkettő derékszögű és az csúcsnál levő szögük közös. Mivel a háromszög hegyesszögű, belső pont.
2. ábra De akkor az háromszög hasonló az háromszöghöz is, mégpedig úgy, hogy pont körül -kal megfelelő irányba elforgatva, hasonló helyzetbe hozhatók. Ez a -os forgatás a kört is elforgatja, mégpedig úgy, hogy az -nek a -ből kicsinyített képe lesz. Tehát eredetileg a két kör merőlegesen metszette egymást.
Bene László (Győr, Czuczor G. Bencés Gimn., II. o. t.)
III. megoldás. Emeljünk merőlegest -ban az , -ben a egyenesre. Ezek az egyenesek metszik egymást, hiszen az , egyenesek is metszik egymást. Jelöljük a metszéspontot -fel.
3. ábra Thalész tétele szerint az háromszög köré írható körben a -vel átellenes pont. Ha az -et meghatározó egyeneseket az szakasz felezőpontjára tükrözzük, definíciójuk szerint az háromszög -n, -n átmenő magasságvonalait kapjuk. Tehát -nek -re vonatkozó tükörképe az háromszög magasságpontja. (Más szavakkal elmondva ugyanezt), azt kapjuk, hogy -nak az szakasz felezőpontjára vonatkozó tükörképe átmegy -en. Mivel a húrja, ez utóbbi tükrözés eredménye nem változik meg, ha magára az szakaszra tükrözünk. Ismét fordítva egyet az állításunkon, azt kapjuk, hogy -nek az -re vonatkozó tükörképe is rajta van -n. Mivel ebben az állításban az oldalnak nincs kitüntetett szerepe, alkalmazhatjuk az , oldalakra is. Jelöljük a kapott tükörképeket -vel, -vel. Ezekből, a szakasz derékszög alatt látszik, hiszen a átmérője. Mivel a , , , pontokat -mel összekötő szakaszok felezőpontja épp az , , , pont lesz, ezzel beláttuk, hogy az szakasz az , pontokból valóban derékszög alatt látszik.
Megjegyzés: A III. megoldásban nem használtuk fel, hogy az háromszög hegyesszögű. A megoldás során az háromszög köré írt kört az centrumból felére kicsinyítettük. Láttuk, hogy az új körön rajta vannak az eredeti háromszög oldalfelező pontjai, magasságvonalának a talppontjai, és a magasságpontot a csúcsokkal összekötő szakaszok felezőpontjai. Ez az ún. Feuerbach-kör, amelyet a -ból általában az háromszög centrumára vonatkozó hasonlósággal szokás előállítani. |