A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a gúla alapélének hosszát -val, magasságát -mel, az háromszög oldalához tartozó magasságvonalának hosszát -mel. Tudjuk, hogy a gúla térfogata Az háromszög területe . Az háromszög nyilván egyenlő szárú, és alapjának hossza az alapnégyzet átlója, azaz . Mivel a gúla szabályos, magassága az alapot az átlók metszéspontjában, -ban metszi, ezért ez egyben az háromszögnek is magassága. Az háromszög területe így .
Feladatunk a gúla térfogatát úgy felírni, hogy abban csak az ismert és értékek szerepeljenek. Ezért alakítsuk át először az (1) kifejezést: | | (2) |
Már csak -t kell kifejeznünk és -vel. Ehhez egyrészt | | másrészt | | (3) és (4) szorzatából illetve hányadosából | | Az derékszögű háromszögre felírhatjuk Pitagorasz tételét | | ahonnan átrendezéssel kapjuk, hogy ezt behelyettesítve (2)-be Megjegyzések. 1. A beküldők egy része nem értette meg a feladat követelményét, hogy a térfogatot úgy kell felírni, hogy abban csak a két háromszög területe szerepeljen, mint ismert adat. Ezért számos olyan "végképlettel'' találkozhattunk, amelyben más adatok is szerepeltek, pl. a gúla magassága vagy alapéle. 2. Szabályos oldalú gúlán olyan gúlát értünk, amelynek alaplapja szabályos szög. Az ilyen gúla természetesen mindig egyenes gúla. |
|