A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Számozzuk meg a sokszög csúcsait -től -ig tetszőleges csúcson kezdve a számozást, és mondjuk az óramutató járásával megegyező irányban járva be a csúcsokat. Rendeljük a számozás alapján a sokszög tetszőleges két csúcsát összekötő szakaszhoz a végpontokhoz írt számok összegét. Vizsgáljuk meg először, hogy mit kapunk, ha a törtvonalban szereplő szakaszokhoz rendelt számokat összeadjuk. Ebben az összegben -től -ig minden szám kétszer szerepel, hiszen minden csúcsból két szakasz indul ki. Az összeg tehát a csúcsok sorrendjétől függetlenül az első pozitív egész szám összegének a kétszerese. Írjuk le kétszer -től -ig a számokat, de úgy, hogy másodszor fordított sorrendben írjuk őket:
Ebben a fordított sorrendben a -adikhoz a -től lefelé lépegetve lépésben jutunk el, az tehát . Ha páronként összeadjuk az egy oszlopban álló számokat, mindenütt -et kapunk, hiszen és összege minden mellett ennyi. Mivel pedig oszlopunk van, a teljes összeg . Most azt vizsgáljuk meg, hogy mit mondhatunk két szakasz számairól, ha azok párhuzamosak. A szakaszok négy végpontja a kört négy körívre vágja, ezek közül kettő a két párhuzamos közti sávban van, kettő azon kívül. Két esetet különböztetünk meg aszerint, hogy az ív hova kerül.
Ha a két párhuzamos között van ez az ív, jelöljük a végpontokhoz írt számokat nagyság szerint növekedve -vel, -vel, -val, -mel. Mivel egy körből párhuzamos egyenesek egyenlő íveket metszenek ki, most hiszen az ívecskét tartalmazó ív két darabból rakható össze: az -től -ig futó ívből és a -től -ig futó darabból (a kettő közül az első mellett egy ponttá zsugorodhat). Rendezzük kicsit át a kapott feltételt: Meg kell még vizsgálni azt az esetet, amikor az ívecske nem esik a párhuzamosok közé. A csúcsokat most is nagyság szerint jelölve a párhuzamosság feltételei , vagyis Minden esetre érvényes az a megállapítás, hogy a párhuzamos szakaszokhoz rendelt összegek -nel osztva ugyanazt a maradékot adják. Ez az észrevétel a megoldás kulcsa. Először is megmutatjuk, hogy ez az állítás megfordítható. Mivel a számok és közöttiek, az összegek kisebbek -nél. Így csak úgy lehetnek a maradékok egyenlőek, ha az összegek is egyenlőek, vagy ha az összegek különbsége . Az első esetben az egyik végpontjaihoz rendelt számokat -vel, -mel jelölve, a másikét pedig -vel, -val, a (2) összefüggést, majd ebből a párhuzamosságot biztosító feltételt kapjuk. A másodikban pedig előbb (1)-et kapjuk, majd abból a párhuzamosságot, ha és az eredeti két szakasz. Végül megmutatjuk, hogy ellentmondásra vezet az a feltétel, hogy a töröttvonalnak nincsenek párhuzamos darabjai. Ekkor ugyanis a szakaszokhoz rendelt összegek -nel osztva páronként különböző maradékot adnának. Mivel a szakaszok száma is , és a lehetséges maradékok száma is , ez csak úgy lehetne, ha minden maradékot pontosan egyszer kapnánk meg. Ez viszont azt jelentené, hogy a maradékok összege az első pozitív egész szám összegével volna egyenlő, ami az előbb kapott kétszeres összeg fele. Mivel pedig a maradékokhoz úgy jutunk, hogy az összegeket vagy változatlan hagyjuk, vagy -nel csökkentjük, a csökkentések összege -nel osztható. Ámde fele nem osztható -nel, tehát valóban ellentmondásra vezet a mondott feltétel. Danyi Pál (Pécs, Nagy Lajos Gimn., II. o. t.)
Megjegyzés. A feladatban szereplő tétel bizonyítása megtalálható Szabó Sándor: Egy szabályos sokszögre vonatkozó észrevétel című dolgozatában (Matematikai Lapok, 28. évf., 1‐3. szám (1980), 199‐201. oldalak). Törőcsik Jenő (Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn., II. o. t.)
|