A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Jelöljük a , szakaszok felezőpontját -vel és -val, az háromszög magasságpontját -vel. Ismeretes, hogy a háromszögek középvonalai párhuzamosak a háromszög oldalaival, ezért az , háromszög -ból induló magasságvonala azonos. Mivel a , egyenesek egyaránt merőlegesek -re, párhuzamosak egymással. Emiatt a egyenes középvonal az háromszögben, és felezi az szakaszt. Az négyszög paralelogramma, melyet a átló két egybevágú részre vág, és e részek a felezőpontjára nézve szimmetrikusak. Ez a szimmetria -t -ba viszi, hiszen , , . Tehát . II. megoldás. Jelöljük általában a -ből -ba mutató vektort -val. Megmutatjuk, hogy az , vektoroknak nemcsak a hosszuk egyenlő, hanem maguk a vektorok is egyenlőek. Ha még az -ból -ba, -be, -be mutató vektorokat rendre a-val, b-vel, c-vel jelöljük, és felhasználjuk, hogy kapjuk, hogy állításunk ekvivalens az összefüggéssel. Azt kell tehát belátnunk, hogy
Legyen az (1) összefüggéssel definiált pont, megmutatjuk, hogy . Valóban, , és a b, c vektorok hossza egyenlő (hiszen az háromszögbe írt kör középpontja). Emiatt a b és c vektorok összeadásához használt paralelogramma rombusz és a , vektorok állását ennek a rombusznak az átlói adják. Hasonlóan látható be, hogy , . Megjegyzés. Hamarabb célhoz érünk, ha az , háromszögek hasonlóságára hivatkozunk. Hogy ezt nem tettük, az annak érdekében történt, hogy megmutassuk, esetünkben csak a 2:1 arányú hasonlóság tulajdonságaira van szükség, és ezek még visszavezethetőek az egybevágóság tulajdonságaira. A bizonyított állítás alapján könnyen belátható, hogy az szakaszt az háromszög súlypontja harmadolja. Tovább menve megkaphatjuk az ún. Feuerbach kör tulajdonságait.
|