A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük az alaplap szóban forgó szárának végpontjait -vel, -vel ( a hegyesszögű csúcs), a fedőlap átellenes szárának hegyesszögű végpontját -vel, az alaplap alatti csúcsát -val, -nak -n levő merőleges vetületét -vel. Mivel a egyenesre is és is merőleges, merőleges az síkra. Emiatt az egyenesek szöge egyenlő az síkok szögével, és az háromszögben Az itt fellépő szakasz az alaplap csúcsának a egyenestől mért távolsága. Jelöljük az alaplapba írt kör középpontját -val, -nak -n levő vetületét -val, felezőpontját -fel. Ez utóbbinak -től mért távolsága felével egyenlő. Ezt megkapjuk, ha -et a -re merőleges egyenesre vetítjük: ha a vetület , akkor a keresett távolság, és . Az háromszögben , így és . Ezek alapján | |
Megjegyzés. Megoldásunkban az egyenlő szárú trapézt tengely-szimmetrikusnak vettük, benne a hegyesszögek ugyanazon a párhuzamos oldalon voltak. Ha az elnevezést úgy értelmezzük, hogy négyszögünk egyrészt trapéz, másrészt a szárai egyenlőek, mondhatjuk, hogy a négyszög rombusz is lehetne. Ez kissé erőltetett értelmezés, hiszen a rombusznak nincsenek ,,szárai'', mindenesetre így értelmezve a feladat szövegét, eredményül -t kapunk. |