A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mivel az pontok közül egyiknek sincs kitüntetett szerepe, feltehetjük, hogy az és között van. Az állítást 2 esetben kell külön megvizsgálni: I. ha az pontnak az pontokat tartalmazó egyenesre való vetülete a pontokat nem választja szét, II. ha vetülete szétválasztja a pontokat, pl. ha és közé esik. Bármely más esetet az pontok átbetűzésével megkaphatunk. Mindkét esetben igaz az, hogy pontok egy-egy körön, rendre az és szakaszok fölé írt Thalész körön vannak, hiszen és mindegyike derékszög. A bizonyításban ezeket rendre felhasználjuk. Ezután nézzük a bizonyítást párhuzamosan a két esetre. I. Az négyszögben az és az átmérő ugyanazon oldalára esik, , a négyszögből. Az -ből és a vele egyenlő -ből vonjuk le a -t, ami mindkettőnek része, kapjuk, hogy a különségük is egyenlő ill. azaz Végül az négyszögből -t a -ra egészíti ki, de akkor miatt , ami éppen azt jelenti, hogy a négyszög húrnégyszög.
II. Most az és pontokat szétválasztja, így Egyrészt másrészt a négyszögből és mindkettőhöz -t adva s mivel az összeadandók egyenlők, ezért az összegük is egyenlő, azaz Továbbá | | amiből mint előbb.
Speciális esetként tárgyalhatjuk azokat az eseteket, amikor vetülete egybeesik valamelyik ponttal.
Ha , akkor nyilván és . Az miatt és rajta van az szakasz Thalész körén, azaz négyszögünk húrnégyszög. Ha vetülete -vel esik egybe, akkor és miatt ugyancsak egy körön vannak. |