A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Először válasszuk -t a félköríven. A háromszög nyilván derékszögű és hasonló az ugyancsak derékszögű háromszöghöz, hiszen egy hegyes szögük közös. Mivel és a átmérő különböző oldalán van, a , húrok metszik egymást, vagy a , pontok egyikével azonos. Ez utóbbi esetet külön fogjuk vizsgálni. A egyenes tehát a háromszög belsejében halad, s mivel a ív felezőpontja, , azaz belső szögfelezője a háromszögnek. Ekkor felhasználva a szögfelező osztásarányára vonatkozó tételt, mely szerint a szögfelező a szemközti oldalt a közrezáró oldalak arányában osztja, kapjuk, hogy ahol az első egyenlőség a hasonló háromszögek megfelelő oldalaira vonatkozik.
Innen adódik, hogy , azaz egyenlő szárú derékszögű háromszög. Az pontok tehát azon az egyenesen sorakoznak, mely a átmérővel -os szöget zár be, ez pedig a egyenes. Valóban is, és is pontja a mértani helynek. Hiszen ha , akkor és metszéspontja , valamint az pont is azonos -vel. Ha , akkor a középpontja és megegyezik -vel. Ha viszont a -be esik, akkor a egyenes nincs meghatározva, így nem jön létre pont. A mértani helyhez tehát nem tartozik hozzá a egyenesnek az a pontja, melyet belőle a -n keresztül az -vel párhuzamos egyenes metsz ki. Mivel -t most a köríven vizsgáltuk, mértani helyként a egyenesnek csak egy részét kaptuk. Most vizsgáljuk azokat a pontokat, melyek a íven vannak. A háromszög most is derékszögű és hasonló -hez. Az (1) aránypár első egyenlősége így most is teljesül. Könnyű belátni, hogy a egyenes most külső szögfelezője a háromszögnek, hiszen a belső szögfelező és , Thalész tétele miatt. Húzzunk párhuzamost a ponton keresztül az szögfelezővel s jelöljük a -vel való metszéspontját -val. Az miatt -vel, és a szög száraira felírható a következő aránypár: | | így (1) most is teljesül. Emiatt az pontok most is a egyenesen vannak. Mivel most és a egyenes ugyanazon oldalán van, a és húrok nem metszik egymást, az egyenes -n, ill. -n túl metszi a -t. Az és pontok tehát annál messzebb kerülnek -től, ill. -től, minél közelebb van az -hoz. Ha egybeesik -val, akkor a egyenes nem határozható meg, s így nem tartozik hozzá pont. A mértani hely tehát egy pontja kivételével a egyenes. Be kell még látnunk, hogy a egyenes minden pontja (azt az egyet kivéve) hozzátartozik a mértani helyhez. Vegyünk fel a egyenesen egy tetszőleges pontot. Húzzunk -en keresztül párhuzamost -vel, ez biztosan metszi -t. Ez a metszéspont lesz az pont. -t összekötve -val, kapunk a körön egy pontot. Ennek a pontnak megfelelő mértani hely pont csak az lehet, hiszen ez az egyetlen olyan pont, amely az -n át húzott párhuzamoson is és a egyenesen is rajta van. |