A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük az síkot -sel, az szakasz felezőpontját -vel, a -n átmenő, -sel párhuzamos egyenest -vel, a és egyenesek által meghatározott síkot -val. Mivel merőleges -re, is merőleges rá. Jelöljük még és metszésvonalát -mel. Ekkor és párhuzamosak, és átmegy az , pontokon. Mivel -ban felezi az pontot az egyenes egyik pontjával, -nal összekötő szakaszt, minden és között futó szakaszt felez (vö.: párhuzamos szelők tétele). Emiatt felezi az szakaszt, vagy ha és azonosak, akkor is átmegy rajtuk. Mivel merőleges -re, előző megállapításunk maga után vonja, hogy ha (-ban) -et tükrözzük -re, akkor -t kapjuk. Emiatt , vagyis rajta van az középpontú, sugarú gömbön. Tegyük fel, hogy vízszintes, és az fölött van. Ekkor is és is fölött van, esetleg mindketten benne vannak -ben. Így -nek csak az feletti fele lehet a keresett mértani hely, -hoz -nek -sel alkotott metszésvonalát is hozzáértve. Ha a tetszőleges pontja, és legyen ugyanaz, mint eddig, és az -nak -re vonatkozó tükörképe, pedig -nek -re vonatkozó tükörképe legyen. Ekkor és az fölött vannak, rajta van az egyenesen, és , tehát az szakasz hossza . Mivel , az pont nem kerülhet az egyenesen -n túlra, vagyis az szakaszon is rajta van. Ezzel beláttuk, hogy a keresett mértani hely. |