A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Tudjuk, hogy a csonka gúlát úgy származtathatjuk, hogy egy gúlát elmetszünk az alapjával párhuzamos síkkal. Jelöljük az alapidomát -vel, a gúla csúcsát -sel, a felsőalap megfelelő csúcsait , , , -vel. A gúla két szemközti élén pl. és -őn át fektessünk egy síkot. Ez a gúlát az trapézban metszi.
Az és átlók egymást az pontban metszik. Most tekintsük az síkidomot. Mivel , ez egy trapéz, melynek és átlói ugyancsak metszik egymást. Hasonlóan az trapéz és átlói is metszik egymást. Eszerint a az és átlók mindegyikét metszi. Mivel nem fekszik az és egyenesek által meghatározott síkban, azért mindkettőt csak úgy metszheti, ha azok közös metszéspontján megy át. Hasonlóan bizonyíthatjuk ezt a átlóról is. Ezzel igazoltuk az állítást. II. megoldás. A csonka gúla alap- és fedőlapja nyilván hasonló. Megtartva az előző megoldás jelöléseit, jelöljük az arányt -nel, az alaplap középpontját -mel, a fedőlapét -vel. Az és háromszögek hasonlósága miatt Továbbá az és háromszögek hasonlóságából Az , , pontok egy egyenesen vannak, és az szakaszt arányban osztja. Most fektessünk a másik két élen át is egy síkot. Az előzőkhöz hasonlóan beláthatjuk, hogy a és átlók ugyancsak az szakaszon metszik egymást és az szakaszt arányban osztják. Ami éppen azt jelenti, hogy a csonka gúla testátlói egy ponton mennek keresztül. |