A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tekintsük azt a körüli -os forgatást, amely a pontot -ba viszi át. Majd fordítsuk el a szakaszt körül -os szöggel, az előző forgatással egyező irányba, elfordítottja , -é . és a a szakasznak ugyanazon irányban, ugyanakkora szöggel elfordított képei ‐ csak a forgatás centruma előbb a , majd az pont ‐, ezért párhuzamosak és egyirányúak, a négyszög paralelogramma. Ha az szabályos háromszög körüljárását ugyanolyan irányúnak vettük, mint a háromszögét ‐ más szóval: ha -t és -t egyformán kifelé vagy egyformán befelé szerkesztettük az , ill. a oldal fölé ‐, akkor nyilván azonos -vel. Ebből következik, hogy ‐ mint a paralelogrammában -vel szemben levő csúcs, vagyis tükörképe a másik átló felezőpontjára ‐ azonos a feladat szerint vizsgálandó ponttal. Ámde szerkesztése szerint szabályos háromszöget alkot -val és -vel, tehát ez áll (a közvetlenül megszerkesztett) -re is. ‐Azt is kaptuk ezzel, hogy az háromszög körüljárása egyező és közös körüljárási irányával. Végül vizsgáljuk meg azt a lehetőséget, mikor az háromszöget a -val ellentétes körüljárásúnak vesszük, más szóval az egyiket kifelé, a másikat befelé rajzoljuk az illető oldalra. Ilyenkor a fönti pont nem azonos -vel, a bizonyítás erre az esetre nem alkalmazható. Sőt ebben az esetben az állítás nem is igaz. Elég egyetlen ellenpélda ennek belátására. Legyen maga az háromszög is szabályos, a háromszöget kifelé, -t befelé illesszük oda; így azonos -vel, pedig az tükörképe -re nézve, tehát a kérdéses 3 pont nem alkot szabályos háromszöget. |