A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Két esetet különböztethetünk meg: a) ha van két szomszédos -os szöge a hétszögnek, b) ha nincs. Az a) esetben könnyen beláthatjuk, hogy van két egyenlő oldala a hétszögnek. Jelöljük -vel a hétszögnek azt az oldalát, melyen a -os szögek fekszenek. jelölje a -ből kiinduló, a -ből kiinduló oldal másik végpontját. Tükrözzük a hétszöget a oldalfelező merőlegesére. Ekkor és helyet cserél, a kör önmagába megy át, s a szögek egyenlősége miatt és egyenesek is helyet cserélnek. Így a szakasz tükörképe a szakasz lesz, tehát ezek a szakaszok egyenlő hosszúak (1.ábra).
1. ábra
A b) esetben bármelyik két -os szög csúcsa között van olyan "elválasztó csúcs, amelyben más a szög nagysága, és a négy ilyen csúcs közül kettő egymásnak is szomszédja. Választhatjuk úgy a betűzést, hogy , és a -os szögek csúcsai, legyen továbbá a körülírt kör középpontja (2. ábra). Számítsuk ki a kiszemelt csúcsokhoz tartozó -os kerületi szögek középponti szögét. Az a szög, amelyik az csúcsot nem tartalmazó ívhez tartozik, kétszerese a kerületi szögnek, azaz . De akkor a kiegészítő ívhez tartozó középponti szög . Hasonlóan -os a kisebbik , ill. középponti szög. Ezek összege éppen , ami csak úgy lehetséges, ha egybeesik -vel, azaz a hétszög hatszög. Vagyis ilyen hétszög nem létezik.
2. ábra
|