A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Induljunk ki a már megszerkesztett ábrából. A megoldás két különböző elrendezésben keletkezhet.
1. ábra
Először: ha az pontnak a egyenestől való távolsága nagyság és irány szerint megegyezik a pontnak a egyenestől való távolságával. (Az irány szerinti megegyezést úgy értjük, hogy -tól felé ugyanabba az irányba kell elmozdulnunk, mint -től felé, 1. ábra.) Jelöljük az és pontok vetületét a , ill egyenesre , ill. -gyel. miatt négyszög paralelogramma. Toljuk el az pontot -be, ha a pontra ugyanilyen irányú és nagyságú eltolást alkalmazunk, akkor az így kapott pont nyilván a egyenesen lesz. Hiszen -ből következik, hogy is paralelogramma, de akkor és miatt is paralelogramma, tehát . Az így kapott és az eredeti pont meghatározza a egyenest, a -n keresztül ezzel párhuzamost húzunk, ez a keresett egyenes. A kapott és valóban eleget tesz a feltételnek, hiszen , és , és miatt , s így is teljesül.
2. ábra
Másodszor azt az esetet vizsgáljuk, amikor -nak -től, ill. -nek -től való távolsága egyenlő, de ellentétes irányú. Az egyenes messe a -t a , -t a pontban. Az szakasz felezőpontja , egyben -nek is felezőpontja, ez következik abból, hogy . Az pont rajta van a , egyenesek távolságát felező középegyenesen -n. De -n a távolság felezőpontja is rajta van. E két felezőpont meghatározza -t és , ill. ezzel párhuzamos és illeszkedik , ill. pontra. Az előzőkhöz hasonlóan most is könnyű belátni, hogy és eleget tesz a feltételnek (2. ábra). Adott pontnégyeshez tehát általában két párhuzamos egyenespár szerkeszthető a kétféle eljárás szerint. (3. ábra).
3. ábra
A feladatnak, ha a pontok nem esnek egybe és nem alkotnak paralelogrammát, két megoldása van.
Megjegyzés. A megoldók nagy része csak egyféle megoldást talált, s akkor sem vizsgálta, hogy hány megoldása lehetséges a feladatnak. Ezért olyan kevés a helyes megoldók száma. A szerkesztés további elemzését új feladatnak tűzzük ki. |
|