A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Válasszuk úgy a jelölést, hogy az paralelogrammában , az átlók által bezárt szög , és legyen adva az átló. Jelöljük az átlók metszéspontját -val.
1. ábra
Mivel ismerjük az átlók hajlásszögét, meg tudjuk húzni a átló egyenesét is. Mérjük fel az oldalra a távolságot. A , pontokon átmenő egyenes messe a átló egyenesét a pontban. A egyenlő szárú háromszögben húzzuk meg a oldalhoz tartozó magasságot, és jelöljük a talppontját -vel. Mivel felezi -t és felezi -t, és . Vetítsük a pontot merőlegesen a -re, s jelöljük a vetületét -vel. A és közös átfogójú derékszögű háromszögek, tehát húrnégyszög. Ha a ugyanazon oldalára esik, mint , akkor (1. ábra), s ezért . Ha és a szakasz ellenkező oldalán van (2. ábra), akkor egyenlő húrhoz tartozó kerületi szögek. Továbbá . Mindkét esetben az és háromszögek hasonlók (két szögük egyenlő), és így Az és szakaszok hosszát ismerjük, s így távolságot meg tudjuk szerkeszteni.
2. ábra
3. ábra
Ennek alapján a szerkesztést a következőképpen végezhetjük el (3. ábra). Felvesszük az szakaszt, az felezőpontján át meghúzzuk a átló egyenesét, mely vele az adott szöget zárja be. A pontot levetítjük -re és és ismeretében felhasználásával megszerkesztjük az távolságot. Majd körül egy sugarú kört rajzolunk. Ahol a kör metszi a egyenest, ott kapjuk az , ill. pontot. A körnek az egyenessel általában két metszéspontja lesz. Az ezeket -val összekötő egyenesek metszik ki -ből a paralelogramma hiányzó csúcsait, az . ábra szerinti a csúcsot, hiszen miatt . A szerkesztés menetéből következik, hogy az paralelogramma eleget tesz a feltételnek. A megoldhatóság feltétele, hogy az körüli, sugarú kör két különböző pontban messe az egyenest. Nyilvánvaló továbbá, hogy a háromszög-egyenlőtlenség miatt az is szükséges, hogy legyen. Bővebb diszkussziót nem végezhetünk. Tekintsük végül az adathármasnak azt a különleges, esetét, ha . Ekkor az -ba esik, szerkesztésünk nem hajtható végre, de az átlók merőlegességéből tüstént következik, hogy a paralelogramma csak rombusz lehetne. Így mellett a feladat határozatlan, mellett pedig az adathármas ellentmondó. (-ból indulva viszont az következik, hogy csak lehet.) A szerkesztés helyességét a következőképpen igazolhatjuk. Miután megszerkesztettük a egyenest a fent leírt módon, s elmetszettük az pont körüli sugarú körrel, húzzunk párhuzamost az ponton keresztül az -vel. A kapott pont nyilván felezi az távolságot. A mértani közép tulajdonságából következik, hogy , valamint a párhuzamosság miatt . -ben állítsunk merőlegest -re, s messe ez az -et -ben. háromszög egyenlő szárú, , továbbá négyszög húrnégyszög, s ezért . Messe az egyenes az egyenest -ben, az . S mivel és szögek nagysága megegyezik és egyik száruk közös, kell hogy a egybeessen -vel. Az idom paralelogramma ‐ hiszen , s mivel felezi -t, így kell hogy felezze -t is ‐, s eleget tesz az előírt feltételeknek.
Csordás András (Esztergom, Dobó K. Gimn.) |