Feladat: Gy.1705 Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1978/április, 158. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Algebrai átalakítások, Nevezetes azonosságok, Abszolútértékes egyenletek, Másodfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1977/szeptember: Gy.1705

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az (1) egyenlet fennáll, ha az abszolút érték jeleken belüli kifejezések vagy egyenlőek, vagy egymás ellentettjei. Ennek megfelelően a két megvizsgálandó eset:

x2+y2-4x-4y+5=2x+2y-4,(2)
vagyis
(x-3)2+y2=6y
illetve
x2+y2-4x-4y+5=-2x-2y+4,(3)
vagyis
(x-1)2+y2=2y.

 
 

A (2) és (3) egyenletek bal oldala négyzetszámok összege, tehát nem negatív, így az egyenletek jobb oldalainak értéke sem lehet nullánál kisebb. Emiatt y nem lehet negatív szám.
Ezzel ekvivalens átalakításaink, valamint az (1) egyenlet x-re és y-ra való szimmetriája ‐ tehát x és y felcserélhetősége ‐ miatt a feladat állítását beláttuk.
Megjegyzés. Az (1) egyenlet bal oldala az (x,y) koordináta‐rendszer (2, 2) középpontú, 3 sugarú k1 körvonalán, a jobb oldal pedig az x+y=2 egyenletű e egyenesen egyenlő 0-val. (2) a (3, 3) középpontú, 3 sugarú k2 kör egyenlete, (3) pedig az (1, 1) középpontú, 1 sugarú köré, k2 és k3 metszéspontjai (természetesen) azonosak k1 és e metszéspontjaival. Állításunk geometriai jelentése az, hogy a k2, k3 körök a pozitív sík‐negyedben vannak, pontosabban mondva az x, y tengelyek pozitív felével kiegészített pozitív síknegyedben.