A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük az , , egyenesek közös pontját -val és legyen a egyenesnek az a pontja, amelyre . Mivel nem merőleges az síkra, a síkkal bezárt szögét a síkra merőleges vetületével bezárt szöge adja. Jelöljük vetületét -re -vel. Meg akarjuk határozni a szöget. Bocsássunk -ből merőlegest az , ill. egyenesre és jelöljük a merőlegesek talppontját -val, ill. -vel.
Mivel és , következik, hogy egyenes párhuzamos -vel. Hasonlóban és -ből . Így négyszög téglalap és , . Az , ill. szakaszok hosszának meghatározásához lássuk be, hogy és háromszög derékszögű. Ismeretes, hogy ha egy egyenes merőleges egy sík két (nem párhuzamos) egyenesére, akkor a sík minden egyenesére merőleges. A így , de . Az egyenes tehát a sík két egyenesére merőleges, de akkor minden egyeneséremerőleges, így -re is. Hasonlóan igazolhatjuk, hogy . Mivel , és , , . Így az téglalap átlója és az derékszögű háromszögből Molnár Gábor (Zalaegerszeg, Zrínyi M. Gimn., I. o. t.) |