A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen tetszőleges háromszög, melynek a körülírt köre és a beírt kör középpontja. Jelöljük a egyenes -val alkotott második metszéspontját -gyel.
Ismeretes, hogy felezi az őt tartalmazó ívet, és így . Az háromszögnek külső szöge, tehát Mivel , felezi az háromszög -nál, -nél levő szögeit, , . Ez utóbbi viszont a kerületi szögek tétele miatt egyenlő a szöggel. Ezek szerint és így , vagyis az háromszögben . Tehát a középpontú, -n, -n átmenő kör átmegy -n. Ezek alapján a szerkesztés menete a következő. Legyen a kör tetszőleges pontja, a egyenes -val alkotott második metszéspontja, és , a középpontú, -n átmenő kör -val alkotott metszéspontjai. Amiatt, hogy a belső pontja, a mondott metszéspontok valóban léteznek. Mivel , az háromszög belső szögfelezője. az -nek ugyanazon az oldalán van, mint , hiszen ott van -nek -n átmenő íve is. Így az háromszög belső pontja. Elég megmutatnunk, hogy felezi a háromszög -nál levő szögét, hiszen így már két szögfelezőről fogjuk tudni, hogy átmegy -n, tehát beláttuk, hogy az háromszögnek megvannak a kívánt tulajdonságai. Mivel most tudjuk, hogy egyenlőszárú, és továbbra is fennáll (1), elég a (2) alatti egyenlőségek közül az egyiket belátni, abból már következik a másik. A kerületi szögek tétele miatt és azt már tudjuk, hogy szögfelező, tehát , ami viszont azonos a szöggel. A megszerkesztett háromszög tehát valóban megfelelő.
Megjegyzés. Többet láttunk be, mint kellett, hiszen a csúcsot is tetszőlegesen vettük fel. Ha átmérő -ban, egyenlőszárú lesz, és általában megválasztásával meghatározhatjuk az háromszög alakját. Meglepő tétele Eulernek, hogy viszont az -be írt kör sugara nem függ megválasztásától. Javasoljuk az olvasónak, próbálja meg belátni ezt a nevezetes állítást. Mi például a 43. kötetünk 198‐199. oldalain közöltünk rá két bizonyítást, közülük a második azonos a Kürschák‐Hajós‐Neukomm‐Surányi: Matematikai versenytételek I. 3. kiadás 40. oldalán találhatóval. |