A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Ha a tér valamely pontjához található -nek olyan húrja, amelynek felezőpontjára teljesül, akkor -nek a gömb középpontjától mért távolságára teljesül. Az háromszög derékszögű, és átfogójának nagysága nem függ helyzetétől, hiszen ez nem más, mint sugara. Ismeretes, hogy a közös átfogójú derékszögű háromszögek közül az egyenlő szárúban a legnagyobb a befogók összege (l. pl. KÖMAL Gy. 1573, 51/3, 140. old.). Ha egyenlő szárú, akkor ahol a sugara. Ha tehát megfelel a követelményeinknek, akkor benne van a -vel koncentrikus, sugarú , gömbben.
b) Legyen a gömb tetszőleges belső pontja, azaz legyen . Ha azonos -val, bármely átmérőjét választhatjuk szerepére. Ha különbözik -tól, legyen a -nek tetszőleges, -vel -os szöget bezáró sugara, az pont egyenesen levő vetülete, és pedig -nak, illetve -nak -re vonatkozó tükörképe. Az háromszög egyenlő szárú, derékszögű háromszög, tehát az négyszög négyzet. Emiatt , vagyis a húrja, és , vagyis az szakasz belső pontja. Így viszont , vagyis -nek megvan a kívánt tulajdonsága. A keresett mértani hely tehát a gömb belső pontjainak a halmaza. |