|
Feladat: |
1585. matematika gyakorlat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: - |
Megoldó(k): |
Bodó Z. , Csapó I. , Csikós B. , Fried M. , Gál L. , Honos Attila , Horváth S. , Kamondy Z. , Lendvay A. , Márkus Z. , Máth J. , Nemes I. , Rábai Z. , Szabó S. , Tankovits T. |
Füzet: |
1976/november,
139 - 140. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Pont körüli forgatás, Diszkusszió, Háromszögek szerkesztése, Gyakorlat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1975/május: 1585. matematika gyakorlat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen az egyenes tetszőleges pontja, és keressük meg hozzá azt a pontot a síkon, amelyre az háromszög hasonló az háromszöghöz, és vele egyező körüljárású, mégpedig úgy, hogy az -nak, a -nek, a -nek felel meg. A hasonlóság miatt: ha tehát a pontot előbb elforgatjuk körül a szöggel, majd a kapott pontra arányú, centrumú hasonlóságot alkalmazunk, épp a keresett pontot kapjuk. (Az arányú hasonlóság esetén -szeres kicsinyítést, esetén -szeres nagyítást jelent, mellett pedig az identitás.) Bárhol vesszük is fel -t az egyenesen, a mondott forgatás az egyenes forgatásából származó egyenes valamely pontjába viszi, a centrális hasonlóság pedig a képeként adódó egyenesre, hiszen ezek a transzformációk egy egyenes pontjaihoz egy egyenesen levő pontokat rendelnek. Megkapjuk -t, ha az egyenes valamely -től különböző pontját is elforgatjuk, pedig az így kapott -vel párhuzamosan a már megszerkesztett -n átmenő egyenes lesz.
Ha a keresett pontból indultunk volna ki, a forgatás és centrális hasonlóság után kapott pont nem csak a egyenesen lenne rajta, de az egyenesen is, tehát a és egyenesek metszéspontja. Belőle az eddigi lépések megfordításával kapható meg: előbb arányú, centrumú hasonlósággal meghatározzuk a pontot, majd ebből az előbbi forgatással azonos nagyságú, de ellentétes irányú körüli forgatással kapjuk -et. Célszerű a pontot úgy választani, hogy teljesüljön, hiszen ekkor és alapján könnyen szerkeszthető. A forgatáshoz pedig használhatjuk az centrumú, -n átmenő körnek -vel alkotott másik metszéspontját. (Ezt csak akkor nem tehetjük meg, ha a kör érinti -t, ekkor viszont miatt az -re -ben emelt merőleges lesz.) Miután megvan, mint az egyenesek metszéspontja adódik, pedig legegyszerűbben a szakasz -ből való visszamérésével kapható meg. A kapott háromszög megfelel a követelményeknek, hiszen az egyenesen van, az -n, és miatt a kívánt módon hasonló -hez. Mivel két egyenes mindig metszi egymást, hacsak nem párhuzamosak, feladatunknak mindig van megoldása, hacsak nem adódik -vel párhuzamosnak. Mivel az egyenesből -t a nagyságú forgatás kétszeri alkalmazásával kapjuk, akkor lesz párhuzamos -vel, ha a szög -os. Ebben az esetben, ha azonos -vel, bármely pontja választható -nek, különben pedig nincs megoldása a feladatnak. Ha az előbbi esetben -ként felezőpontját választjuk, az a felezőpontja lehet csak, ha tehát az háromszögben -nál derékszög van, akkor a feladatnak végtelen sok megoldása van, vagy nincs megoldása aszerint, hogy felezi-e -t vagy sem. Különben, mint láttuk, a feladatnak mindig pontosan egy megoldása van. Honos Attila (Mosonmagyaróvár, Kossuth L. Gimn. és Szakközépisk., II. o. t.) |
|