A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Jelöljük -vel, illetve -vel azt az időt, amely alatt gyalog, illetve vonaton -ból -be érünk (esetünkben óra, óra), és az útvonal tetszőleges pontjára jelöljük az hányadost -szel. Ekkor -ből -ba , -be idő alatt érünk. Az első választás akkor előnyösebb, ha Ha , akkor előnyösebb közvetlenül -be mennünk, ha pedig , akkor a kétféle úthoz ugyanannyi idő kell. Esetünkben , tehát az -tól km-re levő pont választja el az szakaszon a kétféle pontokat. II. megoldás. Tegyük fel, hogy amikor előbb -ba megyünk gyalog, akkor ahelyett, hogy felszállnánk a -be induló vonatra, folytatjuk gyalog az utunkat a megkezdett irányban. Mivel a vonat nálunk tízszer gyorsabban halad, mire az -be ér, mi csak az -tól 2 km-re levő -be jutunk.
Akkor érdemes nekünk előbb -ba mennünk az szakasz valamely pontjából, ha a -hez közelebb van, mint -hez, hiszen -t épp úgy választottuk meg, hogy ugyanannyi idő alatt érjünk gyalog -ből -be, mint amennyi idő ahhoz kell, hogy -ből előbb gyalog -ba menjünk, majd onnan vonaton menjünk át -be. Emiatt a szakasz felezőpontjától felé esnek azok a pontok, amelyekből előnyösebb először -ba menni gyalog, és -től felé vannak azok, amelyekből jobb közvetlenül -be menni. Mivel a -től -re van, km, és km. Megjegyzés. A fenti megoldásokban feltettük, hogy -ban nem kell a vonatra várni. Ha ez nem így volna, a döntés előtt még a menetrendet is tanulmányoznunk kellene. |