A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mivel -nél -os szög van, a csúcsot tartalmazó ívhez tartozó középponti szög -os. Jelöljük a kör középpontját -val, és az sugár pozitív, illetve negatív irányú -os forgatásából származó sugarak végpontjait -gyel, illetve -vel. A pont tehát csak a , pontok valamelyike lehet.
Vizsgáljuk először azt az esetet, amikor . Ekkor a rövidebb, a hosszabb íven van, és a négyszög körüljárása negatív. Az -t nem tartalmazó ívhez tartozó középponti szög a szög kétszerese, tehát -os, és mivel most az félegyenest pozitív irányú forgatás viszi -be, az -t -be vivő -os forgatás is pozitív irányú. Vigye az körüli, -os forgatás -t -be, -et -be. Mivel a rövidebb íven van, és a -os forgatottja, csak a rövidebb íven lehet. De -nek a hosszabb íven is rajta kell lennie, emiatt rajta van a rövidebb íven. Ennek az ívnek tetszőleges belső pontja lehet , hiszen egy ilyen pontot körül -kal elforgatva, a rövidebb ív valamely, szerepére megfelelő pontját kapjuk. Nem kapjuk meg azonban az ív minden pontját ily módon, csak a ív pontjait, ahol . Ha tehát azonos -gyel, akkor , mértani helye a rövidebb ív. Hasonlóan kapjuk, hogy ha , akkor , mértani helye a rövidebb , ív, ahol , a , pontok -ra vonatkozó tükörképei. Tehát mértani helye a rövidebb , ívek egyesítése, mértani helye a , pontokból álló halmaz, mértani helye pedig a rövidebb , ívek egyesítése.
Megjegyzés. Az persze nem igaz, hogy a , , pontok mértani helyéből tetszőlegesen választott , , pontokból megfelelő négyszöget kapunk. Mihelyt -t (vagy -t) megválasztottuk, a további két csúcs helye már egyértelműen meg van határozva.
|