A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Jelöljük a feladatban szereplő kört -val, a -n átmenő, -re merőleges egyenest -vel.
1. ábra Az , egyenesek szimmetrikusak a tengelyre, hiszen merőlegesek rá, így -re szimmetrikus az -t -ben érintő kör is, és az szakasz is. Az háromszög tehát egyenlő szárú, és az alapján levő szög egyenlő az ugyancsak egyenlő szárú háromszög szögével, hiszen e két szög szára közös, és . Mivel az egyenes elválasztja a és pontokat, az , háromszögek körüljárása ellentétes, amiből következik, hogy a -t -ba vivő forgatás iránya megegyezik az -t -be vivő forgatással. Tehát és mint forgásszögek is egyenlőek, és ugyanez igaz a , szögekre is. Forgassuk el körül a háromszöget, hogy az -ba kerüljön, új helyzetét jelöljük -vel. Ekkor a , forgásszögek is egyenlőek, tehát elválasztja az és csúcsokat. Emiatt az , háromszögek szimmetrikusak felezőpontjára, -re nézve, és így felezi -t. Az előbb alkalmazott, -t -ba vivő körüli forgatás -t -be viszi, e két utóbbi egyenes metszéspontja tehát rajta van az szakaszhoz és látószöghöz tartozó látókörön, -n. Ez a metszéspont tehát azonos -nak és -nek a metszéspontjával, -vel, tehát valóban felezi -t, amint azt bizonyítanunk kellett (1. ábra).
Megjegyzés. Megoldásunk utolsó lépésében felhasználtuk, hogy az szakaszhoz és a forgásszöghöz mint látószöghöz tartozó mértani hely a kör. Vagyis a mértani helye azoknak a pontoknak, amelyekre igaz az, hogy a egyenest ugyanakkora körüli forgatás viszi a egyenesbe, mint amekkora körüli forgatás -t -ba viszi. Nem kell az , pontokat sem kizárnunk a mértani hely pontjai közül, megállapodunk abban, hogy a egyenes a -beli érintőjét jelenti, ha azonos -vel, és hasonlóan az -beli érintő, ha azonos -val. Ezen a ponton elkerülhettük volna a forgásszögekre való hivatkozást, ha arra hivatkozunk, hogy az egyenes biztosan metszi az szakaszt, így az és szakaszok biztosan metszik egymást és a metszéspont az háromszögön belül van, így mindenesetre -nek ugyanazon az oldalán van a metszéspont, mint a csúcs. II. megoldás. Jelöljük és metszéspontját -vel, és húzzunk -n át -vel párhuzamos egyenest.
2. ábra Messe ez -t -ban, ekkor az és háromszögekben (az I. megoldás alapján), és . Tehát az és háromszögek hasonlóak, így . Jelöljük és metszéspontját -rel, akkor az szakasz a és pontokból egyenlő szögben látszik, és ezek a pontok az egyenesnek ugyanazon az oldalán vannak. Tehát húrnégyszög, vagyis rajta van -n, azaz és azonos. Az trapéz átlóinak metszéspontja , a szárak metszéspontja , tehát felezi a párhuzamos oldalakat, így -t is (2. ábra). III. megoldás. Jelöljük a egyenest -ban érintő, -n átmenő kört -vel, és -tól különböző metszéspontját -mel (ezek a körök nem érinthetik egymást, hiszen érinti -t és nem).
3. ábra Az -t -ba vivő forgatás -beli érintőjét -ba viszi, miatt ugyanakkora forgatás viszi -t -ba és -t -ba. Tehát az , , pontok egy egyenesen vannak, vagyis azonos -vel. Jelöljük és metszéspontját -fel. Erre a pontra , és , tehát felezi az szakaszt (3. ábra). |