A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A megoldáshoz a következő elvet használjuk fel: abból indulunk ki, hogy az (1) egyenletnek van olyan , , , megoldása, melyre nem teljesül. Ekkor az összes ilyen megoldások között kell léteznie (legalább egy, de lehet hogy több) olyan megoldásnak is, melyben , , , abszolút értékei közül a maximális a lehető legkisebb. Tekintsünk egy ilyen megoldást. Ennek segítségével konstruálunk egy olyan másik, , , , megoldást, melyben továbbra sem lesz mindegyik tag nulla, és abszolút értékük csökken. Ezzel máris ellentmondásra jutottunk: feltettük, hogy , , , volt a legkisebb megoldás, mégis találtunk kisebbet. Az ötlet megvalósításához azt az egyszerű tényt használjuk fel, hogy ha két négyzetszám összege osztható hárommal, akkor a négyzetszámok külön-külön oszthatók hárommal. Ez egyszerűen abból következik, hogy négyzetszámot hárommal osztva csak nulla vagy egy maradékot kaphatunk: | | Két, nulla vagy egy maradékú szám összege csak akkor adhat nulla maradékot, ha mindkét maradék eredetileg is nulla volt. Tegyük fel tehát, hogy , , , az a bizonyos legkisebb megoldás, amelyben nem mindegyik szám nulla. Feladatunk olyan , , , megoldást készíteni, melyben továbbra sem lesz mindegyik szám nulla, de a számok abszolút értékei csökkennek. , azaz hárommal osztható. Ez (1) szerint azt jelenti, hogy is osztható hárommal. Előbbi megjegyzésünk szerint ekkor és is osztható hárommal, ami csak úgy lehetséges, ha az alapok is oszthatók hárommal: Ezt (1)-be írva:
De nem osztható hárommal, így (3) csak úgy állhat fenn, ha osztható hárommal. Ismét előbbi megjegyzésünket alkalmazva és is osztható hárommal: Ezt (3)-ba helyettesítve Láthatjuk, hogy , , , is kielégíti az (1) egyenletet. Másrészt (2) és (4)-ből látható, hogy abszolútértékben csökkent mindegyik szám, és , , , közül valamelyik nem volt nulla, akkor a megfelelő vesszős párja sem lesz nulla. Ezzel a keresett kisebb megoldást előállítottuk. A megoldás elején említettek szerint ez pedig valóban azt jelenti, hogy az egyenletnek az kívül más egész megoldása nincs. Megjegyzések. 1. A megoldásban használt elvet ,,végtelen leszállás'' elvének, ,,descente infinie''-nek szokás nevezni. Az elnevezés arra utal, hogy tulajdonképpen az ellentmondást abból kaptuk, hogy a pozitív egész számokon nem tudunk ,,végtelen sokáig lefelé menni'', előbb-utóbb el kell jutnunk az -hez. Ez az elv a teljes indukció mellett az egyik leggyakrabban használható módszer, amikor egész számokra kell valamit bizonyítani. A végtelen leszállás elve bizonyos értelemben a teljes indukció megfordítása: míg a teljes indukció ,,felfelé bizonyít'', azaz kisebb értékekről egyre nagyobb értékekre, addig a végtelen leszállás lefelé tagad'': nagyobb értékekből készítünk ellenpéldát kisebb értékekre. A két elv így egymásnak mintegy kiegészítője, de kapcsolatuk annyira szoros, hogy mindegyiket a másikból be lehet bizonyítani. 2. A megoldás második részében azt használtuk ki, hogy ha osztója két négyzetszám összegének, akkor osztója külön-külön is a négyzetszámoknak. Ez a tulajdonsága nemcsak a -nak, hanem általában minden alakú prímszámnak is megvan. (Lásd például Hajós-Neukomm-Surányi: Matematikai Versenytételek, II. rész, 61. oldal.) Mivel prímtényezős felbontása és itt -n kívül és is alakú prímszám, helyett -t vagy akár -t is mondhattunk volna.
|