A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tegyük fel, hogy három kört már lerajzoltunk, és ezek részre osztották a síkot. Tekintsünk egy tetszőleges negyedik kört és tegyük fel, hogy ennek darab közös pontja van az előzőekkel. Ha , akkora négy kör , ha , akkor legfeljebb részre osztja a síkot. Az első állítás nyilvánvaló, a második pedig abból következik, hogy ha a negyedik körből egymás után elhagyjuk azokat az íveket, amelyek két egymás utáni metszéspont közé esnek, minden lépésben legfeljebb eggyel csökken a síkrészek száma (tudniillik az ív két oldalán levő síkrészek egybeolvadnak, de ezek nem feltétlenül különbözőek, mint azt az 1. ábra is mutatja, az elhagyása után elhagyása nem növel). Az ívek száma a negyedik körön pontosan annyi, mint a metszéspontok száma, vagyis .
1. ábra
A negyedik kör legfeljebb pontban metszi az előző hármat, három kör pedig legfeljebb részre osztja a síkot, így négy kör legfeljebb részt hozhat létre. Ez el is érhető, amint azt a 2. ábra mutatja.
2. ábra
Megjegyzés. Okoskodásunkból az is kitűnik, hogy kör után az -edik kör legfeljebb új síkrészt hoz létre. Így ha a síkrészek maximális számát kör esetén jelöli, akkor (mivel egy kör részre osztja a síkot) | | Azt is be lehet látni, hogy .
|