A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Válasszuk a , háromszögekben -t, a , háromszögekben -t alapnak, és jelöljük a megfelelő magasságokat rendre -gyel, -gyel, -vel és -mal.
A területszorzatokra előírt egyenlőség szerint: Ahonnan Jelöljük az -edik magasság talppontját -vel . Az arányok meghatározása céljából húzzuk meg a négyszög átlóját. Ez egyenest -ben, egyenest -ben metszi. Az háromszög és háromszög és ezért
(1) és (2) összevetéséből adódik, hogy . Ez akkor teljesül, ha a átlón van, vagy az és egyenes egybeesik, azaz az átló pontja. A keresett mértani hely tehát a négyszög két átlója. II. megoldás. Jelöljük az , egyenesek metszéspontját -val, és egy-egy idom területét csúcsainak zárójelben való felsorolásával. Az , háromszögeknek , alapjához tartozó magassága ugyanaz a szakasz, emiatt a háromszögek területének az aránya egyenlő alapjaik hosszának az arányával: Hasonlóan kapjuk, hogy
Ha az szakaszon van, akkor ezekből azt kapjuk, hogy | | Ha pedig a szakaszon van, akkor | | Tehát a vizsgált mértani helyhez tartozik, ha az itt szereplő négyszögek valójában csak háromszögek. Így van ez, ha és azonos, vagyis a átlón van, vagy és rajta van az átlón. Ha az szakasz belsejében van, és a , szakaszok nem állnak össze egy egyenessé, a arány nem egyenlő a aránnyal, hiszen e két arányban a tagok összege ugyanaz, a terület, és a két arányban a megfelelő tagok nem egyenlőek. Hasonlóan kapjuk, hogy akkor sem pontja a mértani helynek, ha a szakasz belsejében van, és , nem áll össze egyenessé. Tehát a keresett mértani hely az , szakaszok belső pontjainak az egyesítése. |