A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Vizsgáljuk meg, egymáshoz viszonyított helyzetük szerint hányféleképpen választhatunk ki két felezőpontot a kocka élein. a) Első eset: a választott felezőpontok a kocka két párhuzamos élén vannak. Ha ugyanazon a lapon, akkor felező merőleges síkjuk áthalad az illető lapon levő másik két él felezőpontján. Ha a két párhuzamos él a kocka egy átlós síkját határozza meg, akkor felező merőleges síkjuk a kiválasztott élekkel párhuzamos másik két él felezőpontján megy át. b) Második eset: a két kiválasztott felezőpont a kocka egy csúcsából kiinduló két élen van. Ebben az esetben felező merőleges síkjuk közös csúcsból kiinduló harmadik él és a vele átlósan párhuzamos él felezőpontján megy át. c) A harmadik eset az, amikor a kiválasztott két felezőpont a kocka két kitérő élén van. Ekkor azt fogjuk belátni, hogy az így kiválasztott és pontokhoz mindig található két felezőpont, amelyek -től és -tól egyenlő távolságra vannak, így tehát rajta vannak a , közti szakasz felező merőleges síkján.
Gondoljuk meg először, hogy a keresett két felezőpont egyike sem lehet a -t, ill. -t tartalmazó , él egyikével, pl. -val párhuzamost élen, mert akkor a felezőpontok távolsága kockaélnyi lenne, s ez akkor lenne egyenlő a másik felezőponttól vett távolsággal, ha lenne. Ez pedig és kitérő volta miatt lehetetlen. A keresett felezőpontot tartalmazó élnek, tehát vagy van közös pontja -val is és -vel is, vagy -hoz és -hez is kitérő. Az első esetben a kocka és élére merőleges és mindkettőt metsző él felezőpontja lesz egyenlő távolságra -től és -tól. Legyen a kocka éle egységnyi, Pitagorasz-tétel felhasználásával adódik, hogy . A második esetben a éllel átlósan párhuzamos él felezőpontjáról van szó, ekkor . Megtaláltuk a keresett két pontot, tehát állításunkat bebizonyítottuk. |