Feladat: 1487. matematika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: -
Megoldó(k):  Telek József 
Füzet: 1974/szeptember, 13 - 15. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyenletek grafikus megoldása, Egyenletek, Egyenlőtlenségek grafikus megoldása, Elsőfokú (és arra visszavezethető) egyenlőtlenségek, Egészrész, törtrész függvények, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1973/október: 1487. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

[2x-13]+[4x+16]=5x-43.(1)

I. megoldás. A megoldáshoz felhasználjuk a következő összefüggést: [a]=a-{a}, ahol {a} az a törtrészét jelenti, azaz 0{a}<1.
Eszerint (1) így alakul:
2x-13-{2x-13}+4x+16-{4x+16}=5x-43,{2x-13}+{4x+16}=7-2x6.(2)



Mivel 0{a}<1, a (2) bal oldalán álló összeg 0 és 2 közé esik, így
07-2x6<2
is fennáll, ebből
-2,5<x3,5.

A kapott x értéket (1) jobb oldalába helyettesítve:
-5,5<5x-43<4,5.(3)

Mivel az (1) bal oldalán álló kifejezések mindegyike egész, ezért összegük is egész, azaz 5x-43=N egész. (3)-ból N értéke -5,5 és 4,5 közé eső érték lehet. Írjuk fel táblázatban N szóba jövő értékeit, számítsuk ki a hozzájuk tartozó x=3N+45 értékeket, helyettesítsük ezeket az (1) bal oldalán álló kifejezésekbe. Összegüket egybevetve N-nel [ami (1) jobb oldalának megfelelő értéke] mindjárt kiolvashatjuk a táblázatból, hogy mikor áll fenn egyenlőség.
 


       N   -5-4-3-2-101234     x   -2,2-1,6  -1 -0,4   0,2  0,8  1,4  22,6  3,2[2x-13]  -2-2-1-1-100111[4x+16]-2-1-1-1  001112   
 

Tehát az egyenlőség x=-0,4; 0,2; 0,8; 1,4; 2,0; értékekre teljesül.
 

 Telek József (Budapest, Berzsenyi D. Gimn. II. o. t.)
 

II. megoldás. Ábrázoljuk a [2x-13]+[4x+16] és az 5x-43 függvényeket.
 

 

Az egészrész függvény grafikonja az x tengellyel párhuzamos szakaszokból áll. Mindig egész y értéket vesz fel. A szakasz jobb oldali végpontja hozzátartozik a függvényhez, a bal oldali nem.
A grafikonról leolvashatjuk, hogy a két függvénynek közös pontja van az y=2, y=1, y=0, y=-1, y=-2 függvények egy-egy szakaszán. A hozzájuk tartozó x értékeket pontosan meghatározhatjuk.
Ha 5x-43=2, akkor x=2, és így tovább x-re a következő értékeket kapjuk: x=2, 75; 45; 15; -25.
 

Megjegyzés. Hasonló típusú egyenletek megoldásánál a grafikonról leolvashatjuk, hogy a megoldások száma attól függ, hányszor metszi át az adott egyenes az egészrész függvényt ábrázoló szakaszokat. A szakaszok végpontjai két párhuzamos egyenesen helyezkednek el. Nincs megoldás, ha az egyenletben megadott egyenes mindenütt a két párhuzamos közti sávon kívül halad. Végtelen sok megoldás van, ha az egyenes a sávon belül halad, nem párhuzamos az x tengellyel, vagy egybeesik valamelyik szakasszal.
 

III. Megoldás. Tekintsük új ismeretlennek az első szögletes zárójelben álló kifejezést:
y=2x-13,(4)
erre az ismeretlenre (1) a
[y]+[y+12]=5y-12(5)
egyenletet jelenti. A bal oldalon álló szám ny<n+12 mellett (ahol n egész szám) 2n-nel, n+12y<(n+1) mellett (2n+1)-gyel egyenlő. Mindkét esetben egyenlő a bal oldal [2y]-vel, (5) tehát ekvivalens a
[2y]=5y-12(6)
egyenlettel. Ebből némi átalakítással a
2y-[2y]=1-y2
egyenletet kapjuk. Itt a bal oldal értéke 0 és 1 közötti szám (0 lehet, de 1 nem), tehát a jobb oldalon álló kifejezés értéke is ilyen:
01-y2<1,-1<y1.


Eszerint (6) bal oldalának lehetséges értékei: [2y]=-2, -1, 0, 1, 2, amiből (6), majd (4) alapján rendre
y=-35;-15;15;35;1,x=-25;15;45;75;2
adódik. Behelyettesítéssel ellenőrizhetjük, hogy ezek mindegyike gyöke (1)-nek.