A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A felírt két egyenletből látjuk, hogy mindkét háromjegyű szám négyzete hatjegyű, tehát -nak és -nek mint az alapok elöl álló jegyének értéke legalább . A feltétel szerint különböző betűk különböző számjegyeket jelölnek, és -nak és -nek mint az alapok utolsó jegyének négyzete -re, ill. -re végződik, tehát sem , sem nem lehet vagy . Eszerint és lehetséges értékei négyzetüknek a végződései rendre a és szóbajövő értékeit ezek adják. Négyzetszám utolsó két jegyét nem befolyásolja az alapban a százasok helyén álló számjegy, ezért az első egyenletben és közti összefüggést vizsgálhatjuk anélkül, hogy értékét ismernénk. Az első egyenletből látjuk, hogy értékét négyzetének utolsó jegye adja, ha pl. , akkor , . értékét négyzetre emeléssel kiszámíthatjuk: ; ekkor , ami a második egyenlet szerint négyzetének kétjegyű végződése. Ámde -re végződő négyzetszám nincs, ez nem lehet megoldása a feladatnak. Vegyük sorra szóbajövő értékeit. Ezek (3) és (4) alapján , , (ezt már megvizsgáltuk), , . Négyzeteiknek végződése: , , , , . A fordított sorrendben felírt , , és közül a és nem négyzetvégződés, mert ha egy négyzetszám utolsó jegye , akkor előtte is áll, ha viszont az utolsó jegye -es, akkor előtte páros számjegy áll. A fennmaradt két esetben vagy . Ha , akkor vagy , és így az első esetben
eleget is tesznek a feltételeknek. Ha pedig , akkor , . Az első egyenletből utolsó két jegye , , a második egyenletből utolsó két jegye , . Ez -re ellentmondás. A másik szóbajött esetben , . Az előbbihez hasonlóan utolsó két jegye , és utolsó két számjegye , ami -re ismét ellentmondás. Összefoglalva, a feladatnak csak egy megoldása van, mint láttuk: , , , , és .
II. megoldás. A két négyzet kétjegyű végződése egymás megfordítottja. Ennek alapján leszűkíthetjük a vizsgálandó végződések számát. E célra megmutatjuk, hogy az egymás utáni négyzetszámok kétjegyű végződéseiben végződése után nem találunk újat, az eddigiek fordított sorrendben ismétlődnek, után pedig az és közöttiek szakaszosan ismétlődnek. Valóban, ha egész szám és , akkor , és kétjegyű végződése egyezik kétjegyű végződésével, mert különbségük: | | másrészt | | mindkettő osztható -zal és ez igazolja állításainkat. A -ig előfordult -féle végződés közül a két különböző számjegyből alakuló, megfordítható végződések és , valamint és . Ezek először rendre és , ill. és négyzetében lépnek föl, így az előzők szerint
Az alapokra így talált végződések közül többet mellőzhetünk a következő két észrevétel alapján. (1) és (2) mindegyikében az alapszám végződése más, mint a négyzetéé, az alapszám tízes értékű jegye megismétlődik a négyzetének kétjegyű végződésében, mégpedig (1) esetében a végződés 2. jegyében, (2) esetében a végződés 1. jegyében. (5)-ben kiemelten vastag számjegyekkel írtuk az alapvégződések közül ezeknek megfelelőket, a közönséges számjegyekkel szedettek nem adhatnak megoldást. És mivel a -os négyzetvégződés így lehetetlenné vált, elmarad a -es végződés is, tehát ‐ ha egyáltalán van megoldás ‐ az csak az alábbiak kiegészítése lehet: (1)-ből: , (2)-ből: ,
tehát , , , , így a két alapszám , illetve . Négyzetük rendre: , , megfelel a hátralevő számjegyekre tett követelményeknek is, , . A megoldást befejeztük. |