A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Tekintsük először azt az esetet, ha az négyzet belsejében van, toljuk el -t az vektorral és jelöljük új helyzetét -vel (1. ábra).
1. ábra Ekkor a négyszög megfelel az előírásoknak: és átlói merőlegesek, mert ; konvex, mert átlóinak metszéspontja a szakaszon van és elválasztja egymástól -t és -t; végül első oldala -val, utolsó oldala -vel egyenlő, mert és paralelogramma. b) Ha az -re nézve külső pont, akkor két esetet tekintünk: 1. a négyzet oldalegyeneseinek meghosszabbításával keletkezett valamelyik sávon belül van (a szimmetria miatt elég azt az esetet tekinteni, ha az és egyenesek közt, a egyenesnek -t nem tartalmazó partján van); 2. a sávok egyikében sincs benne (elég azt az esetet tekinteni, ha a derékszög csúcsszögtartományában van).
2. ábra Az vektorú eltolás után keletkező négyszög az 1. esetben konkáv, mert átlója nem választja szét a átló végpontjait (2. ábra), a 2. esetben hurkolt, mert egyik átló egyenese sem választja szét a másik átló végpontjait (3. ábra).
3. ábra mindkét esetben távolabb van a egyenestől, mint maga . A 2. esetet visszavezetjük az 1-re: legyen -nek a egyenesre való tükörképe , ekkor a négyszög már csak konkáv. Vegyük most mindkét esetben -nek a egyenesre való tükörképét, így a , illetve a négyszög konvex, átlóinak irányai , illetve , és oldalaik hossza rendre , , , (a tükrözések által nem változott). Ezzel bebizonyítottuk a feladat állítását. |