A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Hatványt ismételt szorzással számítunk ki. Két egész szám szorzatának utolsó jegye sorra egyenlő a tényezők utolsó k jegyéből álló számok szorzatának utolsó jegyével. Valóban, a tényező utolsó jegyéből összeolvasott számot -vel, az előtte álló jegyekből összeolvasott számot -vel jelölve | | itt az első tag utolsó jegye zérus, állításunk tehát helyes. A feladatnak megfelelően ezt elsősorban mellett alkalmazzuk, így elég utolsó jegyét keresnünk. Másrészt táblázatunkra tekintettel mellett is felhasználjuk. Követendő eljárásunkat utolsó jegyének meghatározásán mutatjuk be. hatjegyű szám, a négyzettáblázat viszont négy értékes jegyre kerekítve közli: . Itt az utolsó értékes jegy aszerint adja meg a pontos érték százas jegyét, illetve annál -gyel nagyobb, hogy a kerekítésben elhagyott utolsó jeggyel leírt szám -nél kisebb vagy nem. Az utolsó két jegy viszont a fentiek szerint ugyanaz mint -ben, ami -jegyű szám, ezért a táblázat adata pontos. Eszerint a -es végződés alapján nincs fölfelé kerekítés, tehát utolsó jegye . (Célszerű ugyanezeket így is átgondolni: a táblázat szerint egyrészt a és számok közé esik, másrészt -nel együtt -re végződik, tehát -cel egyenlő.) Eszerint utolsó jegye sorra egyezik utolsó jegyével, ez pedig a és adatok alapján hasonlóan .
Továbbmenve, utolsó jegyét megadja utolsó jegye, ami és alapján , mert a miatt fölfelé kerekítéssel kaptuk az -öst; utolsó jegye és -ből ; utolsó jegye és -ből . Mivel előírt kitevőnk előállítható összegként az eddig látott kitevőkből: , azért utolsó jegye ugyanaz, mint a szorzaté. Ezt is meghatározhatjuk a táblázat alapján, egy szorzás helyett két négyzetre emelést végezve. Legyen az első két tényező esetében
amiből , és , ahol a fentiek mintájára végződése , a -é közvetlenül , tehát végződése .
Hasonlóan végződése | |
végződéseinek különbségeként (a kivonandót -ből és -ból számítottuk); végül végződése -ből , azaz . Ezzel megválaszoltunk a feladat kérdésére.
Megjegyzések. 1. Történeti érdekességként említjük, hogy az azonosság alapjában valóban használtak szorzás céljára négyzettáblázatokat, pontosabban az bemenő számhoz mindjárt értékét megadó ,,negyednégyzet''-táblázatokat. 2. Célhoz érhetünk a -as alap más kitevőjű hatványain át is, azaz más sorrendben alkalmazva négyzetre emeléseket és különböző tényezők összeszorzását. Három lehetőség a kitevők sorozatára (és utánuk összehasonlításul a fent használt): | | A vastag számjegyekkel a szorzás ‐ azaz két négyzetreemelés ‐ útján képezett hatványok kitevőit különböztettük meg. Ajánljuk az érdeklődő olvasónak a következő kérdés vizsgálatát: Van-e kapcsolat egyrészt a szükséges négyzetreemelések, valamint szorzások száma, másrészt -nak a kettes számrendszerbeli alakja közt? 3. Célhoz érhetünk a fenti szorzás helyett szorzással és osztással is | | alapján. Jelöljük -nak a százas, a tízes, az egyes értékű helyen álló számjegyét rendre , , betűvel. Így háromjegyű végződése, azaz végződése , tehát csak jöhet szóba. Ezt beírva, majd -zel egyszerűsítve kétjegyű végződése , ami szerint csak jöhet szóba, ezt beírva kétjegyű végződése , ezért csak lehet és végződése 4. Elég sok dolgozat alapján háromjegyű végződését kereste meg. Ez már a 2. hatványnál beletorkollik a fentibe, hiszen , amit fent is találtunk a 2-es kitevő mellett. 5. A számok köbének táblázata általában nem alkalmas a fenti eljárás ,,gyorsítására'', mert már a kétjegyűek köbét is nagyobb részben csak kerekítve közli a négyjegyű táblázat, hiszen mellett . |