A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Két egymás utáni négyzetszám vagy ugyanannyi jegyű, vagy a nagyobbik 1-gyel több jegyű. Könnyű látni, hogy az utóbbi típusú párt alkot az előtte álló négyzetszámmal , , , mert rendre ez a legkisebb 3-, 5-, ill. 7-jegyű (egész) szám. Továbbá a négyzettáblázatból kiolvasható, hogy a 2-, 4-, 6-jegyű négyzetszámok legkisebbike rendre , , . Ezekből válaszunk előkészítésére a következő táblázatot állítjuk össze:
Látjuk, hogy a 100-as sorszámú számjegy a 4 jegyűekkel betöltött 100-81=19-edik helyen áll. Eddig leírtunk 19:4=4 teljes négyzetszámot, 322-től 352-ig, s mivel az osztás maradéka 3, azért a 100-adik helyre 362=1296-nak a harmadik jegye, a 9-es kerül. Hasonlóan az 1000-edik jegy az 5-jegyű négyzetszámok kezdetétől számítva a 1000-353=647-edik, 647=5⋅129+2, tehát az 5-jegyű négyzetek közül a 130-adiknak a 2. jegyét kell megállapítanunk. Az alapszám 99+130=229, négyzetének 2. jegye a táblázat kerekített adatából is megállapítható: 2-es (2,292= =5,244). Ugyanígy 10000-5536=4464=7⋅637+5, és (999+638)2=16372= =2679769-nek 5. jegye 7-es. Mindezek szerint az (1) szám 100, 1000 és 10 000 sorszámú számjegye rendre 9-es, 2-es, 7-es. Ábrahám György (Szeged, Radnóti M. Gimn., III. o. t.) Megjegyzés. Az (1) szám számjegyei nem mutatnak szakaszosságot, a szám irracionális. Még ismertebb példa ilyenre, ha a négyzetek helyett maguknak az egymás utáni alapszámoknak, a természetes számoknak a jegyeit írjuk be az egymás utáni tizedes jegyek szerepére.
|