Feladat: 1412. matematika gyakorlat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1973/május, 211 - 213. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Tengelyes tükrözés, Pont körüli forgatás, Egyenlő szárú háromszögek geometriája, Kombinatorikai leszámolási problémák, Hossz, kerület, Szögfüggvények, síkgeometriai számítások, Szabályos sokszögek geometriája, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1972/március: 1412. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

1. Tekintsük az A0A1...A9=S10 szabályos tízszög bármelyik AiAj=d(j>i) átlóját. Ennek f felező merőlegese átmegy az S10 köré írt k kör O középpontján, így az f-re való tükrözés önmagába viszi át k-t, azt értve ezen, hogy k pontjait páronként egymásba viszi át, k és f közös pontjai pedig helyben maradnak; a párokat összekötő szakaszok merőlegesek f-re. Ilyen pár Ai,Aj is, ezért a tükrözés S10-et is önmagába viszi át, és S10-nek további 8 csúcsa is legalább 3 ilyen párba kapcsolódik, közülük legfeljebb 2 pár alkotja S10-nek egy-egy oldalát, így mindenesetre marad S10-nek AiAj-vel párhuzamosan legalább 1 (szoros értelemben vett) átlója, amint a feladat állítja.
Amennyiben k és f közös pontjai maguk is csúcsai S10-nek (1a. ábra), akkor a köztük levő szakasz mindjárt egy, a d-re merőleges átló; ha pedig f nem átló (1b. ábra), akkor f oldalfelező merőlegese S10-nek (mert másféle szimmetriatengelye nincs a tízszögnek), van tehát S10-nek két oldala, mely f-re merőleges. Ezek végpontjai téglalapot határoznak meg ‐ hiszen az O körüli 180-os elfordítás is önmagába viszi át a tízszöget ‐ és a téglalap további két oldala a d-re merőleges átló. Ezzel az állításokat bebizonyítottuk.

 

 

1. ábra
 

2. Az előbbi meggondolásból adódik, hogy f akkor és csak akkor átlója a tízszögnek, ha a d-nek egyik partján levő tízszögcsúcsok k száma páratlan (és ekkor a másik partján levő csúcsok 8-k száma is páratlan, (1a. ábra). Ilyenkor az f-en kívül álló 8 csúcs 4 db d-irányú átlót alkot, tehát a d-vel párhuzamos, tőle különböző átlók száma 3. A d-re merőleges átlók g közös felező merőlegese viszont oldalfelező (párhuzamos d-vel), erre vonatkozóan a 10 csúcs 5 párt alkot, közülük 2 pár a tízszög egy-egy oldala, így páratlan k szám esetén a d-re merőleges átlók száma ugyancsak 3.
Hasonlóan f akkor és csak akkor oldalfelező, ha k páros, ekkor d-vel párhuzamosan 2 átló halad, rá merőlegesen pedig 4 (1b. ábra).
3. A 2 egységnyi A0A5 átmérőt a rá merőlegesen álló 4 átló 5 részre osztja (2. ábra), közülük kettő-kettő a szimmetria folytán egyenlő egymással, a középső pedig S10-nek vele párhuzamos A2A3=a10 oldalával egyenlő, ami a kitűzéskor idézett 1766. feladat* szerint
 

 

2. ábra
 

B2B3=2sin18=5-12(=0,618);
hiszen OA2A3 egyenlő szárú háromszög, és a szárai közti szög 360:10=36.
Az A0A5 tengelyre tükrös A2A7, A8A3, valamint A1A8, A9A2 átlópárok a tengelyen metszik egymást, a kerületi szögek tétele alapján a jelölt szögek egyenlők, így az OCA2 és CA0A1 háromszögek egyenlő szárúak, ezért
OC=2OB2=B3B2=a10,B1A0=CA02=1-OC2=3-54(=0,382),


végül
B2B1=B2C+CB1=OC2+CA02=OA02=12.
 

Megjegyzések. 1. A d-vel párhuzamos átló létezésének bizonyítására egyszerű ötletnek ígérkezik ez: tükrözzük a d=AiAj átlót O-ra, ekkor az A'jA'i tükörkép is átló és párhuzamos d-vel. Így azonban külön bizonyításra van szükség arra az esetre, ha d éppen átmérő, hiszen ekkor a tükörkép azonos d-vel.
Az AiAj-re merőleges átlóként pedig AiA'j-re kézenfekvő rámutatni. De itt is marad pótolni való: A'j azonos Ai-vel, ha d átmérő; lehet továbbá AiA'j oldala is a tízszögnek.
2. Az állítás és fenti bizonyításunk érvényes minden 4n és (4n+2) oldalú szabályos sokszögre, ha n2. (A bizonyítás a 4n oldalszám esetén kissé módosul.)
*K. M. L. 43 (1971) 15. oldal.