A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A szekrény lapjai közül csak a méretű fedő (és alap-) lap fér át a méretű ajtónyíláson. Avégett, hogy így kitolhassuk, a méretű oldallapjára kellene fektetnünk, nevezzük ezt véghelyzetnek. Ekkor a -es élek párhuzamosan feküdnének eredeti helyzetükkel, a -es élek iránya pedig fölcserélődnék egymással. A -es alapél körüli elfordítás azonban nem lehetséges, mert az erre merőleges előlap átlója , nagyobb, mint a kamra magassága, márpedig a tengelytől -re levő, vele párhuzamos élnek a 90-os elfordulás közben föl kellene emelkednie a padló fölötti magasságba. Így csak arra gondolhatunk, hogy a fedőlapot valamelyik 18 dm-es él körüli elfordítással juttassuk a kamra nyílásának síkjával párhuzamos helyzetbe, vagyis úgy, hogy a szekrény a hátlapján feküdjék. (Itt ugyanis csak élek menti forgatásokra akarunk szorítkozni.) Ez a közbülső helyzet egyrészt elérhető a kiindulási állapotból egy -es és egy 18 dm-es (oldalél, ill. hosszabb alapél) körüli elfordítással, másrészt belőle elérhető a véghelyzet egy -es él körüli elfordítással, mindhárom esetben negyedfordulattal.
Valóban, a szekrény oldallapjának átlója , a fedőlapé , mindegyik kisebb a kamra mindhárom méreténél, továbbá a fedőlap kétféle élének összege is kisebb a kamra -es szélességénél (nincs tehát szükség arra, hogy az utolsó elfordítás közben a tengelyként használt oldalélt oldalirányban eltoljuk). A leírtak előtt, közben és után szükség lehet transzlációs (eltolásos) mozgatásra is a kamra nyílásának a rövidebb falon való helyzete szerint, ezeknek azonban nyilvánvalóan nincs akadálya. Ezek szerint a szekrényt kihozhatjuk a kamrából (hacsak az ajtó előtt, kívül nincs akadály). Megjegyzés. Nem volt szükség a szekrény fordítására egy csúcsa körül (vagyis ha a tengely nem egy él), és csak 90-os elfordításokat használtunk.
|