A szekrény lapjai közül csak a $6\times 18\text{ dm}$ méretű fedő (és alap-) lap fér át a $8\times 19\text{ dm}$ méretű ajtónyíláson. Avégett, hogy így kitolhassuk, a $6\times 21\text{ dm}$ méretű oldallapjára kellene fektetnünk, nevezzük ezt véghelyzetnek. Ekkor a $6\text{ dm}$-es élek párhuzamosan feküdnének eredeti helyzetükkel, a $18\text{ és }21\text{ dm}$-es élek iránya pedig fölcserélődnék egymással.
A $6\text{ dm}$-es alapél körüli elfordítás azonban nem lehetséges, mert az erre merőleges előlap átlója $d_1=\sqrt[]{{18}^2+{21}^2}>27\text{ dm}$, nagyobb, mint a kamra magassága, márpedig a tengelytől $d_1$-re levő, vele párhuzamos élnek a 90$°$-os elfordulás közben föl kellene emelkednie a padló fölötti $d_1$ magasságba.
Így csak arra gondolhatunk, hogy a fedőlapot valamelyik 18 dm-es él körüli elfordítással juttassuk a kamra nyílásának síkjával párhuzamos helyzetbe, vagyis úgy, hogy a szekrény a hátlapján feküdjék. (Itt ugyanis csak élek menti forgatásokra akarunk szorítkozni.) Ez a közbülső helyzet egyrészt elérhető a kiindulási állapotból egy $21\text{ dm}$-es és egy 18 dm-es (oldalél, ill. hosszabb alapél) körüli elfordítással, másrészt belőle elérhető a véghelyzet egy $21\text{ dm}$-es él körüli elfordítással, mindhárom esetben negyedfordulattal.