A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A , pontok rajta vannak a keresett háromszögnek az oldallal párhuzamos középvonalán, tehát a egyenesre -ben állított merőleges a háromszögnek a csúcsból induló magasságegyenese. Ezen lesz rajta és a magasságnak az oldalegyenesen levő talppontja (1. ábra).
Az talppont rajta van az oldal mint átmérő fölé írt Thalész-körön, melynek középpontja . Ebből megrajzolható, rajta lesznek az , csúcsok és a már mondott talppont. Mármost és két metszéspontjának egyikét , másikát szerepére megválasztva, -nek -re való tükörképe lesz , a csúcsot pedig az és egyenesek metszéspontja adja meg. Bebizonyítjuk, hogy az háromszög megfelel a követelményeknek. A tükrözés alapján felezi -t; továbbá Thalész tétele szerint (és rajta van -n); ugyanezért , másrészt merőleges -nak húrjára, tehát felezi -t. Szerkesztő lépéseink egyértelműek, és szerepének megválasztása viszont kétféleképpen lehetséges, így általában megoldása van a feladatnak (az 1. ábrán , -ból és , a fölcserélt és -ből és ). Ha azonban egybeesik -gyel ‐ ami azt jelenti, hogy a magasság azonos a oldallal és azonos -val, tehát a szögnek -nak kell lennie ‐, akkor a és egyenesek iránya nincs meghatározva, de mindenesetre átmérője -nak; így a -n tetszés szerint választható, a továbbiakban meghatározásához egyenesként az -ban -ra állított merőleges veendő. Ebben az esetben végtelen sok megoldás van; csak és -nak vele átellenes pontja nem választható szerepére, mert esetén is, is merőleges lenne -re, ill. esetén azonos lenne -lal, ami valódi háromszögben lehetetlen. Az egyenes akkor és csak akkor metszi -t egymástól különböző pontban, ha , ez tehát szükséges feltétele a megoldhatóságnak. ( esetén -nek és -nak csak egy közös pontja van, ami nem lehetne egyszerre is, is.) esetén nincs megoldás. Ebből az is következik, hogy az pont sem -gyel, sem -vel nem eshet egybe. (Előfordulhat az a különlegesség, hogy és egyik metszéspontja éppen maga az pont, ilyen esetben persze . Ez nem teszi érvénytelenné a fent mondottakat, alkalmas mind a csúcs, mind a talppont szerepére; mindkét esetben derékszögű háromszöget kapunk, a derékszög csúcsa , ill. .) Végül a -t meghatározó és egyenesek csak akkor nem metszik egymást, ha az húrnégyszög téglalap, a -t az -lal átellenes pontjában metszi (ami már az megindulási helyzetben felismerhető, abból hogy az -ból -re bocsátott merőleges átmegy -nek -re vonatkozó tükörképén). Ilyen tulajdonságú , , adott ponthármas esetében ismét nincs megoldás. Megjegyezzük végül, hogy az háromszög egybevágó lehet -vel, ha rajta van a egyenesen, ekkor egymás tükörképei -re. Azonban ekkor is külön megoldásnak számít mindegyik, mert ha helyzetadatokból indulunk ki, akkor két különböző helyzetűmegoldás különbözőnek tekintendő. |