|
Feladat: |
1380. matematika gyakorlat |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Bara T. , Baranyai A. , Bartha M. , Bereczky G. , Bíró Magdolna , Borbély A. , Boros P. , C. Szabó István , Czompó J. , Édes J. , Éltető L. , Fazekas l. , Fórizs Erzsébet , Forró T. , Fűrész B. , Gyenese T. , Gyombolai M. , Homonnay G. , Huszár Ida , Illés G. , Klár Z. , Kópházi J. , Kósa Zsuzsa , Kószó K. , Kovács F. , Máthé B. , Máthé Sarolta , Medgyesi A. , Meszéna G. , Németh J. , Nikodémusz A. , Oláh Vera , Pálfalvi Gy. , Pálffy L. , Pócsi Gy. , Prőhle P. , Sipos I. , Szabó Zs. , Szakács Erika , Szalai-Dobos István , Szecsői S. , Szekerka G. , Szelecki Gy. , Szemmelveisz Z. , Takács Judit , Takács Lajos , Ther A. , Vass Éva , Veres S. , Vető B. , Vladár K. , Vörös Z. |
Füzet: |
1973/május,
209 - 211. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Egyenletrendszerek grafikus megoldása, Irracionális egyenletrendszerek, Numerikus és grafikus módszerek, Gyakorlat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1971/október: 1380. matematika gyakorlat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A kívánt grafikonokban és értéktartományait az korlátozza, hogy sem a négyzetgyökjel alatt, sem a gyökvonás eredményeként nem állhat negatív szám, ezért Az (1)-ből és (2)-ből így adódó
grafikonokat az ábra a) része vázolja, közös pontjuk van , közelében. (Több közös pont nem várható ‐ már amennyire függvényábrázolási gyakorlatunkból a parabola alakját ,,ismert''-nek tekinthetjük.
Ugyanis (2) írható az alakban is, tehát ez a grafikon egy ,,vízszintes'' tengelyű parabola része.) Az helyen az és görbék ordinátáinak különbsége (a négyzet, ill. négyzetgyök-táblázatból 3 tizedesjegyre): | | negatív, itt már görbéje alatta van a görbéjének, tehát a metszéspontra . Tegyünk próbát ezért egy kisebb értékkel, -dal: | | pozitív, itt tehát még az görbe van feljebb, vagyis az gyök nagyobb 2,95-nál. Ezt az előbbivel egybevetve . Erről a szakaszról eddigi 2‐2 pontunk alapján nagyított ábrát vázolunk (az ábra b) része). A görbék húrjainak metszéspontja kissé jobbra esik hálózatunk -es abszcisszavonalától, most ezzel az értékkel próbálkozunk. Négyzetgyökének kerekített értéke a táblázat alapján 1,727, legföljebb 0,001 hibával, ebből egy, a 0,000 000 5-nál kisebb hibájú közelítő értéke a tankönyvből ismert iterációs eljárással | | tehát . Másrészt szorzással, 6 tizedesjegyre kerekítve , a értékkel szemben többlete van: , tehát a keresett gyök még -nél is nagyobb. Ezt a számítást ismételve | | tehát a gyök 2,985 és 2,986 között van. És mivel az újabb eltérés abszolút értéke több, mint az előbbi eltérés 3-szorosa, azért egyenletrendszerünknek 3 tizedesre pontos közelítő megoldása az előző számításban kapott C. Szabó István (Kisújszállás, Móricz Zs. Gimn. II. o. t.)
Megjegyzés. A gyakorlatban a nagyított ábra helyett is inkább számolunk: -ről -ra, azaz -dal növekedve az I. többlete -ről -ra csökken, azaz -del. Avégett tehát, hogy a csökkenés éppen legyen, az -et csak -del kell növelnünk, azaz -re (természetesen egyenletes változást föltételezve) és így tovább. Egyes olvasók talán itt látják először az függvényjelölést; ezért ajánljuk nekik, hogy a szokásosan elnagyolt ,,ef iksz'' olvasásmód helyett inkább a lényegre valamivel jobban rámutató ,,ef függvénye -nek'' olvasásmódra szokjanak rá. Itt , majd a az -től való különböző függésmódokra mutatnak. (Gondoljuk meg, hogy -et is ,,ef iksz''-nek olvasnánk; akik viszont kerülik a félreértési lehetőségeket, itt ,,ef index iksz''-et mondanának.) Az alább következő helyes, félre nem érthető olvasása pedig: ,,ef a 3 helyen'', még jobban: ,,ef az helyen''. ‐ Hasonlóan: sin : sinusa az -nek. ‐ Idővel persze elég az ,,ef iksz'' is. ‐ Szerk. |
|